Munkálatok a pesti növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolájától - 22. évfolyam (Pest, Beimel J. és Kozma Vazul, 1858)
Sz. Ambrus milánói püspök az egyháziak kötelmeiről irt III. könyve - Második könyv
132 — és adakozik“ 2). Mit adakozzék az igaz, másutt mondja : „Boldog ember, ki könyörül és kölcsönad, ki beszédeit okosan rendezi“ :i). 44. Salamonnak azon nemes Ítélete, nemde bölcsesség- és igazságteljes volt? Vizsgáljuk tehát meg, ha váljon olyan-e. Két asszony, mondja az Írás, jelent meg Salamon király előtt, és szóla az egyik: Hallgass ki Uram! engem. Én és ezen asszony egy szobában lakván, három nappal ez előtt egy-egy fiút szülénk, és együtt valánk tanú nélkül, semmi más nő sem vala velünk — egyedül valánk; az ő fia ez éjjel meghalt, minthogy alvás közben agyonnyomá őt; éjfélkor fölkelvén, élvévé ölemből fiamat, és saját ölébe lielyezé, megholt fiát pedig ölembe tette. Reggel fölkelék, hogy megszoptassam a csecsemőt, s halva találtam. Megszemlélvén pedig őt hajnalban, nem volt az én fiam. Erre válaszola a másik : Nem igaz ; mert ez az én fiam, ki él, a tied pedig az ki meghalt. 45. A viszály tárgya ez volt: mindegyik magának tulajdonítá az élő gyermeket, a holtat pedig magától elta- gadá. Ekkor a király kardot hozatván, parancsolá, hogy a csecsemőt kettévágva felét az egyiknek, felét a másiknak adják. Erre az igazi érzelmektől áthatott asszony fölkiált : Ne vágasd, uram, ketté a kisdedet; adassék inkább neki, és éljen, ne ölesd meg. De a másik léiéit: Ne legyen sem az euyém, sem az övé hasítsátok őt ketté. A király pedig annak adta a csecsemőt, ki mondá : Ne öljétek meg, hanem adjátok inkább a másiknak ; mert megindult, — úgymond — szive fián. 46. Nem hiába hitték tehát, hogy benne isteni bölcsesség létezik, mert mik titkosak Isten előtt? pedig mi titkosabb az emberi szív belsugallatánál, melynek mélyébe a bölcs esze bizonyos békebiróként száll le, mintegy a szülő méh szavát csalván ki. így nyilvánult az anyai érzelem, mely inkább akará, hogy fia éljen, habár idegennél is, sem hogy anyja szeme láttára megölessék. 47. A bölcseség müve volt tehát megkülönböztetni a beltudat titkait, napfényre hozni az igazságot, és az elmea) 36. Zsolt 21. V, — 3)111. Zsolt. 5.
