Munkálatok a pesti növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolájától - 22. évfolyam (Pest, Beimel J. és Kozma Vazul, 1858)
Sz. Ambrus milánói püspök az egyháziak kötelmeiről irt III. könyve - Második könyv
— 133 éllel pallosként hatni be nemcsak a szív, hanem az elme és lélek rejtekébe is; a jogszerűségé pedig, hogy az, ki önfiát megölé, a másét ne vegye el, hanem az igazi anya nyerje vissza sajátját. Végre az irás is bizonyítja azt : „Meghallotta, — úgymond, — az egész Izrael az ítéletet, melyet a király hozott, és félt a király tekintetétől, mert Isten bölcsesége vala benne, hogy tegyen igazságot“1). Végtére maga Salamon is csak annyiban óhajtá a bölcseséget, a mennyiben értelmes szivet kért Istentől, hogy igazságosan Ítélhessen. IX. Ámbár elválaszthatlanok egymástól a jogszerűség és bölcseség, még is a bevett közszokásnak , mely a sarkalatos erényeket megkülönbözteti, kell hódolnunk. 48. Az ó szövetségi sz. könyvekből kitetszik tehát, hogy bölcseség igazságosság nélkül nem állhat meg, mert a hol ezen erények egyike van, ott a másik sem hiányzik. Dániel is, mily bölcsen fedezé föl fönhangu kérdésével a vád csalárdságát, hogy a rágalmazók felelete össze ne vágjon? A bölcseség dolga volt: őket szavaik bizonyságánál fogva bűnösöknek nyilvánítani; és a jogszerűségé : a vétkeseken a büntetést végrehajtani, az ártatlant pedig alóla fölmenteni. 49. Elválaszthatlanok e szerint a bölcseség és igazság, mindazonáltal a közvélemény megszokta különböztetni az erényeket minőségük szerint; így a gyönyörök megvetését mértékletességnek ; a munkásság és veszélyekben! állhatatosságot szilárdságnak , a javak megválasztását, s a hasznosaknak az ártalmasaktóli, megkülönböztetését bölcseségnek, mások jogainak hű megőrzését, tulajdonunk ótalmazását, s mindenki iránti tartozásunk lerovását jogszerűségnek nevezi. Tartsuk meg tehát mi is a közvélemény kedvéért e négy részre tett felosztást, hogy eltérvén a bölcsészeti tudomány mély okoskodásától, mely az igazság fejtegetésében mintegy szentélyből lép elő, az elfogadott szokást, és a nép érzületét kövessük. Kir. III. 3, 28.
