Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
511 halálra hurcoltatnék, vezetői észrevevén az ifjú szépséget könyörre indultak s a még lélekzöt de mármár végvonaglásban levőt a város kapuján kidobták. Innen néhányan Zenohoz vitték, kinél sebeinek gyógyítása közben meghalt. 2 De a gázaiak merényok súlyosságát megfontolván félni kezdettek nehogy azért a császár őket megbüntesse. Mert azon hir keringett hogy a császár haragra gerjedt s a népből minden tizediket megöletni parancsolá. De ez hazugság s a köznép kikoholta- hir volt, melly hihetőleg félelemből s a végbe vittek fölötti gonosz öntudatból származott a népben, mert a császár még csak levélben sem rótta meg a gázaiakat, mint az alexandriaiakkal tett György megöletése miatt, sőt a tartomány akkori kormányzóját hivatalától megfosztatta s gyanúba hozva öt törvény elé idéztette, hol csak kegyelmének akará tulajdonittatni hogy halállal nem bűnhődött. Yádolá továbbá öt hogy a gázaiak közöl néhányat, kik a lázadás és gyikolás szerzőinek mondattak, befogatott s láncra veretett hogy utóbb törvény utján elitéltessenek. Mert mi szükség volt, igy szólt, befogni azokat, kik néhány galileuson a rajtok s isteneiken ejtett sok bántalomért boszut állottak ? Ezek valóságáról a történelem tanúskodik. Ezek után Szozomén a később olly híressé lett Hilá- rion szerzetesről tesz említést, ki szinte kerestetvén Szilisz- triába menekült. Azonban sz. Hiláriont illetőleg életrajzára utalunk , mellyet sz. Jeromos irt. III. Szent Macedón és társairól. (Szokrates egyli. tört. 3. könyv. 15. fej.) Ugyanazon időben nyittató meg Amáchius tartomány- főnök az istenek egy templomát Merum ') Phrigia városában a hosszabb idő óta oda ') Máskép Myrum a szynnadai érsek joghatósága alatt. Vález szerint e város Komopolis-nak is mondatott. — Egyébiránt Macedón és társai emléke Kisasszonyhó 11-én tar tátik. Julián gyűlölete a keresztények ellen.
