Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)

Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről

hordott szemetet elvitetvén s a benne állott szobrokat újra kifényesittetvén. Ezen tettét nagyon fájlalták a keresztények. Azért bizonyos Macedón, Theodul s Tacián a keresztény hit buzgalmától lángolván nem tűrhették tovább e méltatlanságot, hanem az erény kifejezhetlen szeretetétől lelkesülten éjjel a templomba rohantak, s a szobrokat mind szétzúzták. Ezen tény miatt igen fölindult a főnök s midőn sok ártatlantakart kivégeztetni, a tettesek önként vádolták be magukat s inkább kivántak maguk elesni az igazság védelmezésében, semhogy helyettük mások ölettessenek meg. A bíró tehát befogatván őket megparancsolá hogy merényöket áldozással tegyék jóvá, különben halállal bünhödendnek. De ők hős lélekkel megvetették fenyegetéseit s készeknek nyilatkoztak bármit inkább szenvedni sőt meg is halni, mintsem áldozással magokat megfertőztetni. Azért a bíró, miután a kínzás minden nemével gyötré őket, rostélyoné getteté meg. De ők a szilárdság rettenthetlen jelét adák igy szólítván meg a főnöket : „Ha sültet akarsz Ízlelni Amáchius, fordíttass minket más oldalra, nehogy félig sülteknek találtassunk.“ S igy végezék be életüket.

Ugyanez olvasható Szozoménnél (5. k. 11. fej.) ki még an cirai Bazirisnek vér tanúságát ishozzá csatolja, mintki elég szerencsés volt, hogy a kínzás alatt meg nem esett. Ez eleintén a megtartózkodók (encratitae) felekezetéhez tartozott, mellyet azonban Theodóz korában odahagyva a kath. egyházba visszatért. Továbbá nazianzi Gergői (Julián ellen irt 4-ik beszéd.) két jeles hitvallót dicsér, kik az istenek anyának tiszteletéről hires Pesszinus városban , melly szinte Phrigiában fekszik, tűntek ki ; „egyike ezeknek (itt Juliánhoz beszél Gergel) midőn isteneid anyját meggyalázá s oltárát lerontá 2) mint bűnös és gonsztevő vezettetett eléd , de babérral koszoruzottan lépett be , és biborodat s beszédeidet, mint haszontalanokat s megvetésre méltókat hangosan kikacagván nagyobb bátorsággal s bizalommal távozott, mintha nagyszerű vacsora vagy la- *)

*) Ugyanerről látszik szólani sz. Ambrus is az uj kiadás 40. lev. 17. szám. Theodóz császárhoz, hol egy kir. kéziratban Knpitoliusnak hivatik, bár némellyek sz. Ambrus ezen helyét Aemiliánról értik, ki a templom meggyújtása miatt öletett meg; lásd fölebb a 508-ik lapon.