Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
503 vább megöletésiiuket s ne foszd meg szemeidet ama gyönyörtől hogy vérünk ontását lássad. Mert türelmed s szelídséged vészt hoz ránk.“ Erre ismét mintegy a király szájából ez mondatott nekik : Ha csak akaratomat nem teljesítitek s parancsaimra nem hallgattok, halálotok kínos órája vár rátok. De a szentek egyhangúlag í „Nem veszünk el Istenünknek, sem meg nem halunk az ö Fölkentjének. Mert örök életével éltet minket, s országát örökségül adja nekünk. Ide tehát számunkra a halál- büntetéssel késedelem nélkül, kik elszántak s készek vagyunk Istenünkért meghalni. Mert sem a napot nem imádjuk sem olly királyi rendeleteknek nem hódolunk, mellyek csak halált s örök vészt foglalnak magokban.“ Midőn azután meghallották hogy kimondatott fölöttük a halálitélet, melly szerint mindnyájoknak pallossal kelle kivégeztetniök, egymást lelkesítve készültek avérés halálra. Akir. tisztek és a törvényszolgák erre a súlyos láncokkal terhelt vértanukat a városból kikisérték lenyűgözve. Ok pedig öröm s vigsággal eltelve igy éneklének : „Szolgáltass nekünk igazságot Ur Isten ! és védelmezd ügyünket az igazságtalan nép ellen, az álnok és vérszomjas emberektől szabadíts meg minket ; mert Te, Isten! vagy erősségünk és reményünk.“ Midőn pedig közeljöttek a helyhez, hol föl kelle ékesíttetniök a vértanuság hervadhatlan koszorújával , megnyílván ajkaik egyhangúlag igy szóltak : „Áldott légy oh Istenünk ! ki e kegyelemre méltatál s el nem vetetted imáinkat, hanem e koronát nyujtád nekünk. Te tudod Istenünk ! mint kerestük azü Áldott legyen egyszersmind a mi Is- KrisztUs Is teniink, a te egyszülött Fiad, a te jóságod élőké- tenurtU. pe, ki minket megváltott s örök életre hivott. Ne hagyj ez életben elcsüggednünk, hanem erősíts meg minket kegyesen szined előtt örökre s díszíts föl vérünk keresztségével.“ Nem halt ki szájokból az isteni dicsőség e zengése, miglen az utósó is meg nem öletett. E sz. vértanuk számra szász hu-