Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
504 Kr. u. 362. évben. szonnyolcan böjtelöhó 20-án ’) múltak ki. A győztes hőst, Szádoth püspököt pedig Bethuza nevű más tartománynak Bethlapat városába vitték láncokban s ott feje vétetett. így hunytak el Krisztus minden vértanúi békében, dicsérvén s magasztalván Urunkat Krisztus Jézust, kié minden dicsőség, tisztelet, imádás, fölség és uralkodás mindörökké. Amen. A Julián üldözése alatt szenvedett b. vértanukról. 1. Hogy a „hitehagyott“ névvel bélyegzett Júlián a keresztények üldözői közé sorozandó, ta- gadhatlan. Mert habár ő — hogy naziánzi sz. Ger- gel szavaival éljek (3-ikbesz) — „csak tanácsolás és csalogatással élt, de az erőszakot és zsarnokságot a gyiilevész népnek és városoknak megengedvén“ nagyobb vihart támasztott, mintha nyilvános vérengzésekkel üldözte volna az egyházat. Ezt be lehetne bizonyítani az alexandriaiak, hierapo- lisiak, gázaiak és arethuziaiak kivégeztetéséböl, mint azt a fonemlitett Gergel, Szokrates, Szozo- mén, Theodoret és más szerzők ittott leírják. Sőt ha néha látszólagosan meg is tiltá az illy népmozgalmakat , mégis ha megtörténtek, dicsérte azokat, vagy ezek szerzőit nem vonván büntetésre legalább beleegyezését látszott nyilvánítani. Ez kitűnik az alexandriaiakhoz ez ügyben irt leveléből. És valóban , midőn Caezáreában , Kappadócia városában a szerencse- istennő templomának leégése miatt a gyülevész nép nazianzi sz. Gergel tanúsága szerint a keresztényekre rohanván, iszonyú vérfürdőt készített s még nagyobbal fenyegetőzött : a tartomány kormányzója kötelességének tartván a lázadás elnyomását — „a sok elvonszolt keresztényeken kivül néhány pogányt is“ megbüntetett. Midőn ezért a császárnál bevádoltatott s csúfosan eléje állíttatott, bár eljárását a törvény betűje sze- *) *) A görög havi könyvekben sz. Szádoththal emlittetnek meg Mindszenthó 10-én.
