Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
502 leg élt. Az elhatározott s höslelküek olly halálnemet óhajtanak, mellyböl örök élet viruljon föl számukra, a gyávák és henyék ellenben annak láttára rejthelyekbe búvnak el. Kik az Istent szeretik, hozzá költöztek; kik pedig a világot, a világban maradtak, s amazok ugyan az öröm és vigasság helyére érkeztek, emezek ellenben a nyomorok és sóhajok közepett hagyattak.“ 2. Az üldözés 2-ik évében tehát a király Sza- borius (Szápor) Szálek és Kteziphon városaiba utazott , s ekkor bevádoltatott nála a babéros bajnok Szádoth püspök. E név annyit jelent: a király szerelmese. Valóban teljes lelke- és erejéből szerette is a mennyei királyt. Szent vala u. i. ö és tiszta életű, hit s igazságteljes és sz. Simonnak, kinek utóda megyei pap-vala, hű követője. A király tehát kiküldvén zsol- egyliu' dosait öt megyei papságával s a szomszéd tartomány papjaival, szerzeteseivel s apácáival együtt, kik számra 128-an voltak, mind befogatta. Mindnyájan láncra veretvén egy homályos és kínos börtönben őriztettek 5. hóig, hol súlyos Ínséggel s különféle nyomorokkal kelle küzdeniök. Mert a go- noszlelkii pogányok lábszáraikat megkötözvén, combjaik s vállaikat pedig fákhoz szorítván testei- Kínoztatnak két annyira kinyújtották hogy csontjaik csomóba kötött rözseként ropogtak. Kínzásközben pedig intették őket: Imádjátok a napot, hódoljatok a király akaratának, és élni fogtok. Sz. Szádoth azonban mintegy mindnyájuk szivéből igy válaszolt: „Mi egy hitben, egy hatalmasság s igazságban hiszünk, ugyanazon egy vallomásban egyetértünk, s az egy Istent, ég és föld Alkotóját imádjuk, Neki egész lelkűnkből s minden erőnkből szolgálunk. A napot pedig minthogy az az O műve, nem imádjuk. De a tüzet sem tiszteljük. Mert e tárgyak Te- remtöje az emberek hasznára rendelte azokat. Hit- szegők nem leszünk istentelen rendeleted miatt. Te nekünk a halált, mi pedig e múlandó életet ajáljuk oda. Ne halaszd tehát egy órával sem to-
