Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
427 vonakodott ? Január pedig felele : „Oh bár bennem is megmaradna Fausztus ezen gonoszsága s nyakas- ságas vajha aFausztusban olly szoros köteléke az Isten szeretetének nebomolnaföl soha bennem sem.“ Mire Jenő: Ennek is vágassanak el azon tagok, mely- lyeket előbb parancsoltam Fausztusnál elmetszetni. S a midőn Január kínoztaték, Jenő kormányzó igy szólt Marciálhoz : Látod Marciál, minő kínokat szenvednek társaid esztelenségökért ? gondoskodjál jóllétedről s hagyd el azok gonosz szokását és elvetemült akaratát. Marciál pedig erre igy felelt: „Az én vigasztalásom Krisztus, kit ők örülve és örvendezve dicsérő szóval magasztalnak. Azért hirdettes- sék és dicsértessék az Atya, a Fiués a sz. Lélek Isten.“ Erre Jenő nagyobb dühre lobbanva iszonyú tűzbe vettetni parancsolja; midőn pedigmár szenvedésük helyén valának, egy szóval s lélekkel igy szóltak a keresztényekhez: „Krisztusban szeretett hivek! ne higyetek ezen ellenségek és az ördögnek, kinek most van itt az ideje; hanem ismerjétek meg hogy Isten képére és hasonlatosságára vagytok teremtve. Azt imádjátok tehát és Ot áldjátok, ki mindeneknek Alkotója. Ne imádjátok mint ezek javalják, faragványaikat, minthogy a fa- vagy sziklából vágott képek, az arany és ezüst bálványok nem egyebek mint emberi készítmények. Ti azért megvetvén ennek zsar- nokoskodását Krisztus Jézust váltjátok és egyedül Istennek zengedezzetek szünet nélküli dicséneket.“ S miután elvezették őket a katonák, kik előbb végre hajtották rajtok a kegyetlen kínzási parancsokat, a tüzbe kényszerítették, hol a lángok közepett örvendve adák vissza leikeiket Teremtöjöknek. Szolgáljon ez nekünk például, mellynél fogva ezeket olvasván lelkünket a szenvedésekre elkészítsük ; Jézus Krisztus, és ezen vértanuk szenvedését tanúbizonyságul őrizzétek sziveitekben hogy áldassék az Ur neve mind örökön örökké. Amen. A szent háromság. Tűz által múlnak ki
