Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
váljon nagyon is képtelenek voltunk-e a festmény rajzolásában. 340 El «jegyzetek szent Szerén vértanú emlékirataihoz. Kéziratokból! emlékiratok. 1. A Bollandisták böjtelö 23-ik napján kiadták már sz. Szerén emlékiratait, de olly összevontan , hogy azok még a bíró előtt tartott vallatásnak is csak rövid vázlatát tartalmazzák. Miért is, mert mi más hitelesbeket fodöztiink fel, mellyek mind a biró kérdéseit, mind a vértanú feleleteit úgy a mint azokat a jegyzők fölirták, magukban foglalják, mellőzve az előbbenieket, ezeket közöljük itt, a mint a nagynevű Noailles apát kézirataiból leírtuk. 2. Ezen vértanú nevét különböző szerzők különfélekép Írják; némellyek „Sirenus“-nak, mások „Sinerius“- vagy, „Sinerus“-nak nevezik. De mi a Szerén „Serenus“ nevet, melly a mi kéziratunkban, valamint a Luccában, Toskana városában kiadott vértanukönyvben is van, tartjuk meg. Sokkal hibásabbaniratik Rábán vértanukönyvébensmás Bolland állal közrebocsátott kéziratokban Smyrna Sirmium (Szeréin) helyett. Ugyszinte némelly olasz Írók Firmiumot (Fermo) Picena olaszhoni tartomány városát; a spanyolok pedig Sexti Firmum-ot Baetikában (Granada) tettek. De hogy Szerén pan- noniai (magyarh.) Sirmium-ban (Szerém) szenvedett vértanuságot, nem csak az emlékiratok, hanem zsinat 4. gyűlésében, hol a hallott elbeszéléshez ezeket csatolja: „Tehát a kép maga élethübb, mint annak szóvali megismertetése. Ez pedig az isteni gondviselés által a tudatlan emberek miatt történt.“ Tarazius konstantinápolyi püspök azonban ugyanott az előbbi értelmet tartotta meg: „Az atya parancsolja, úgymond, s engedelmet ad a beszéd végén, mert akarja a véglegesen küzdött vértanuk történetét lefesteni.“
