Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)

Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről

341

minden vértanukönyvek is bizonyítják. A magán- Váljon Szezó (monachus) nevet, mellyet Szerénünknek min- den vértanukönyvek a hollandi emlékiratokkal együtt átalán tulajdonítanak, ki sem fogja tőle eltagadni, ha e név alatt pusztában vagy valamelly különös majorban magánosán lakó ember értetik. Hogy illyenek az egyház utósó üldözéseiben sokan voltak, kétségkivüli igazság, kiket „uova/svagy „[AovctÇovd-aç;“ magánzóknak hivtak.

3. Boldog Szerén szenvedését körülbelül 307-ik Szenvedése évre teszsziik Maximián Galerius üldözése idejére. ld<^e' Ünnepnapját jobbára minden vértanukönyvek böjt- elö 23-ik napján tartják; némellyek mégis a megelőző napon ülik meg, hová a már nevezett luc- cai vértanukönyv is tartozik, melly Szirénhez még más 62. vértanutársat is csatol. Ezen vértanukról azonban, kiket némellyek kissebb, mások nagyobb számmal említenek, mit sem lehet fölfedezni a régi Írókban. Mondják hogy Szerén szent teste Bilon- nál Auvergneben (Frankhon) tartatik.

Szent Szerén vértanú szenvedése.

(A nagy hirü Noailles apát kézirataiból.)

1. Szerén, idegen földről jővén Szerém váró-Szerén házasába mint jövevény ') görög polgár kertészkedni Ja' kezdett, hogy ebből élhessen, mivel más mesterséget nem tudott. Az üldözés korában rettegvén az időszaki * 2) büntetéseket, kevés idő- s hóig titkon lappangott. Azután pedig ismét szabadon kezdé

*) A Bolland. „Sirenus peregrinus monachus.“

2) Ugyanott „A testi büntetéseket (kerülvén) titokban lappangott; és midőn kertjét mívelné, bizonyos napon egy nő lépvén be kertjébe, rendkívüli órában, kezde ott sétálni. Midőn pedig a sz. férfiú észrevette hogy fajtalanság végett járna szanaszét, megdorgálta őt intvén a kimenésvé, és hogy mint tisztes nőhöz illik, a rendhez tartaná magát. De ő sat.“ mi következik hasonlóképen megvan rövidítve, mindazonáltal az elbeszélt dolgok minden különbsége nélkül.