Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
216 Fiilöp és Hermes ujO' lag törvény szék elé idéztetnek tartásra, magokat a kínzókat is megrettenté. Azonban itt bámulandó csoda történt; mert az ing azon része, melly a szüztiszta mellet födte, sértetlen maradt; mig az, melly a hátat takarta, foszlányokban omlott le. Tagjai a vesszöztetés által olly borzasztóan összeroncsoltattak , hogy teste belré* szei is csaknem mind láthatókká lőnek. De Krisztus bajnoka állhatatos maradt, bátorságamég Jusztint is megrettenté; azért visszaparancsolá öt a tömlöcbe. Azután Hermest hivá elő, kit az elnök fenyegetésekkel, a hivatalnokok pedig jó tanácsosai fogadtak; azonban öt sem a félelem el nem riasztá, sem a hizelkedés el nem csábítá. Hermest u. i. az elnök hivatalnokai, valamint a többiek is szerették, minthogy ö azelőtt tanácsosi hivatalban működött s szolgálatával az elnök hivatalnokait magának lekötelezte ; ezek azért most jószívűségét meghálálandók, szabadon bocsáttatását óhaj- ták. Hermes azonban, hogy igyekezetüket meghiúsítsa, beszédökre nem is hallgatott, s visszatért előbbi nyughelyére — a börtönbe; örömben áradoztak itt mindnyájan, s Krisztusnak hálát adtak; az ördög legyőzésében pedig dicső győzelmi babért nyerve, minthogy a szenvedés elejét már kiállották, a további kínzásokra még inkább megerös- bültek. Maga a különben gyönge testalkotásu sz. Fiilöp is, kinek teste azelőtt a legkisebb érintésekre is beteges és érzékeny volt, most angyali segélytől védve semmi fájdalmat sem érzett. 11. Harmadnapra Jusztin ismét törvényszékében ült, s a vértanukat előparancsoltatá. Kik midőn előtte megjelennének, igy szóla Fiilöphöz : Mit ma- kacskodol olly vakmerőén, hogy készebb vagy boldogságodat megvetni, mintsem a császár parancsainak hódolni? Fiilöp viszonzá: „Engem nem vakmerőség buzdít, hanem az Isten szeretete és tisztelete serkent, ki mindent teremtett, ki az élőket és holtakat fogja megítélni. Ennek parancsait nem bátorkodom megszegni ; a császároknak min-
