Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
197 Szent Euplus szerpap és vértana emlék- Kr. u. 304. iratai. (Szurius és más kiadások- és kéziratokból.) 1. Dioklecián 9-ilc és Maximián 8-ik főnök- Elsö vallatás, sége alatt Kisasszony hava 12-én történt Cataniában (Sicilia), hogy Euplus szerpap a függönyön kívül, melly a titkos kihallgatási termet elválasztá, kiáltozva mondá: „Keresztény vagyok, s Krisztus neveért megkívánok halni.“ Ezeket hallván, Kalvi- zián főnök, mondá: Jöjjön be, a ki kiáltozott. És midőn Euplus az üdviratokat kezében tartva a fuggönyös helyre jött, Kalvizián egyik barátja Maxim mondá: Nem szabad a királyi parancs ellen illy iratokat tartani. Majd Kalvizián főnök kérdé: Honnét vannak ezek? a te házadból kerültek ki? Eu- plius feleié: „Nincs házam. Ezt az én Uram, Jézus Krisztus tudja.“ Kalvizián főnök ismét: Te hoztad ide azokat? Euplius felele: „Én hoztam, mint magad is látod. Azokkal találtak engem.“ Kalvizián mondá: Olvas belőlük. Euplus fólnyitván olvasá: „Boldogok, kik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.“ És más helyen : „Ki utánam akar jöni, vegye föl keresztjét és kövessen engem.“ Midőn ezeket s más hasonlókat olvasna , Kalvizián főnök kérdé : Mi akar ez lenni ? Euplus viszonzá: „Az én Uramnak törvénye, melly nekem átadatott.“Kalvizián főnök ismét kérdé: Kitől? Euplus feleié: „JézusKrisztus-, az élő Isten fiától.“ Erre Kálvizián főnök közbeszólva mondá: Minthogy nyilvánossá lön vallomása, kérdeztessék ki kínok között ; adassék át a kínzóknak. És midőn átadatott, elkezdödék a második kihallgatás. Második vai2. Midőn Dioklecián ') 9-ik és Maximián 8-ik latás. ') A Bollandistáknál ezen kihallgatás egészen elhagya- tik. A görögben rövidebb, de nem igazabb, mint Koteler gondolta ; mi kitetszik a határzat-mintából, melly a szu- riusi adatokban előfordul, és szokott mód szerint egy lapról az elnök által olvastaték föl. —
