Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. II. - 20. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1856)
III.
71 végre az egri pasa eltakarittatását megengedé, és pedig a meggyilkolt tetemeknél szokásos taksa nélkül, minthogy „ez Isten szolgája volt.“ Az eltakarítás alkalmával csodajelenetek mutatkozának a holttesten; a fej teljesen nem szabatván el a nyaktól, nehézsége dacára sem szakítá el az összetartó gyenge hártyát, s a viasz kelyhet, mellyet akkori szokás szerint illesztenek kezébe, ujjaival csodálatosan megmar- kolá. Az összegyűlt hivek a farnosi szentegyházba kisérék a tisztes tetemet, hol a fondicsért János előbb mezőkövesdi lelkész, ki az egész eltakarítást intézé, sz. Ágoston e szavai után: „Megbántja a vértanút, ki a vértanúért imádkozik , úgymint a kinek esedezése által mi gyámolittatunk az egyház egységében,“ nem gyászban mutatá be a vérnélküli áldozatot, hanem a vértanukról szóló szent misét énekeié, Istennek hálát adván választottal győzelmeiért. A szent misé alatt a kelyhet fölemelő pappal a tetem is fölmutatá a magáét, melly aztán az Urvétel alkalmával mellére hanyatlott. Á test a farnosi szentegyházban tétetett el. Isten bajnoka ezután többször megjelent János lelkésznek fénytől és dicsőségtől környezve; sőt a gonosz szellem is, midőn ugyanazon János lelkész által bizonyos asszonyból kiüzetett, György vértanú fölmagasztalásáról vallomást tön, melly ugyan tőle, a hazugság atyjától jött, de hitelt érdemel, midőn akaratlanul maga ellen bizonyít. xY holt test tizenöt évig nyugodott a farnosi egyházban, mignem Barilovics Lajos nagynevű pálos szerzet fő eszközlésére Fényesy György egri püspök a fölásást megengedte, s maga is megjelent a fölvételnél : akkor a becses ereklye ünnepélyes körmenetben, Farnos romai alól Egerbe vitetett, s ott a sz. Mihály-egyházban a látogatók megtekintésére kitétetett, innét a pálosok diadalénekeinek zengése s ünnepélyes sorai között az említett szerzetfö vezérlete alatt Sátorallyaújhelyre szállittatott, hol az imolyá- ban, mellyet számára Rákocy Ferenc herceg állíttatott, letéve maiglan piheni buzgó élete fáradalmait, és szenvedéseit. De térjünk még kissé vissza a ravatalba szállított hitbajnok erényeire, különösen vessünk egy pillanatot jelleme azon szép vonására, mellyet föl nem tüntetve hitélete dicsköréböl a legragyogóbb sugarat rejtenök el: ez a boldogságos Szűz, nemzetünk Nagyasszonya iránti legforróbb kegyelete. Ez azon
