Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. II. - 20. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1856)
II.
31 a íoldmives szántóföldé gabnakévéivel épen akkor terheli meg legjobban szekerét , midőn már feje fölött fhgg a sötét felhő, azt legalább biztosítandó az ár elöl, mi lehetséges. Menyhért atya sem tartá helyén a lelki dolgokban visszariadni a nehézségektől, miután a mindennapi élet egyéb jelenségeiben épen illyenkor feszülnek meg az erek s többszö- röztetik a fáradság, a kitörés: azért serényen foglalkozók a hadfiakkal, és gondosan képezé őket vitéz csatárokká Krisztus zászlója alá is. Ha a tisztek fáradhatlanok a hadgyakorlatokban ; mikép hagyhatott volna ő föl a lelki fegyverek forgatásában utasítást adni V így fogá föl küldetését. De a mire szóval buzditá a vitézeket, azt előttük életével tettleg is bebizonyitá, olly példásan, nyájasan és szigorteljesen viselvén magát, hogy az ö jelen vagy közelléte a hadfiaknak fék vala a gonosz ellen, és erős ösztön a jóra, és igy, a miért a csaták tüzében kockára tevék éltöket, azt nem ronták el a béke csöndében : a haza szellemi s anyagi épségét, jóllétét, és nem válának a katholicismus szégyenére ; Pongrác István atyát pedig, ki a kassai katholikusok lelkészségével foglalkozék, ellen nem sulyozák az Ur Jézus nyája körüli működéseiben és reményeiben. Menyhért atya, midőn körülményei eng’edék, nem késett István atyával osztozni a lakósság üdve előmozdításában s a katholika egyház gyermekei szaporítása- s vigasztalásában. II. „Isten őket megkisérté és magához méltóknak találó, mint aranyat a kemencében, megpróbáló őket, és kedvesen vévé, mint égő áldozatot.“ Bőlcseség könyve 3,5. 6. 1619-diki szent Jakab hava végén Körösi Márk kanonokot és Pongrác István atyát Ilomonnán találjuk a lelki szent gyakorlatokban véve részt a jézustársasági atyáknál, kiknek számára itt, valamivel előbb, a megtért liomonnai gróf Drugeth Bálint zárdát építtetett ; ide vonulának félre , hogy mint az építész, ki, miután némi magasságra emelé a falakat, ezektől kissé távolabbról veszi szemügyre tett mun
