Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. II. - 20. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1856)
I.
30 borok, szerények, éplelküek ; és ezen cél kivitelére igen helyesen használá föl az egyes szentek, különösen a bold. Szűz tiszteletére kötelező társulatokat; kertészkedése mellett minden tanodájában virulának a sz. Alajos és sz. Sza- niszló tiszteletére plántált liliom s a bold. Szüzére szentelt rózsatelepek, hol a haza reménysarjai, ezek bájos illatatát magokba sziva, fejték ki bimbaikat az égiek gyönyörére, a földiek üdvére. Valóban öröm vala látni a tanodái ifjúságot, milly pontosan végzé a társulat imaszakmáját , milly vetélkedő fénynyel iilé meg a Máriaünnepeket mint választott édesanyja névnapjait, milly kegyeletesen emelé meg fövegét, valahányszor a kedves „MARIA“ név Csenge fülében. Pedig ; „Quo semel est imbuta recens, servabit odorem Testa diu“'). . . . Menyhért buzgó tagja volt Bécsben a Máriatársulat- nak, melly zsámolyul szolgált neki magasabb társulatba fölvétetni: ajézustársaságba. Befogadtatván, mint újonc, Brün- be küldetett a társasági készületek megtevésére, mit, valamint ezután Grécben a hittanulmányozást, szép lelke töké- lesbitésére nagy gonddal bevégezvén, 1615-ben áldozárrá szenteltetett, és egyéb működései után, három év múlva, Kassára rendeltetett a császári sereg német és cseh vitézei lelki vezéréül. Ki Írja le az örvényt, melly minden oldalról tátong a hadsereg egyénei lelki üdve körűi, s milly meggondolatlanul veti abba magát a tapasztalatlan újonc, kivált, ha a szülői pórázról elégséges edzettség nélkül állittatik a vásottlelkü s a lelkiekben majdnem féktelen hadastyánok sorába, s azért, milly gonddal kell mindenik épsége fölött virasztani az oldalokra őrangyalul rendéit lelkészeknek? Vagy talán a nehézségek halmaza fölmentene a felelősségtől, s igy a munkától is ? Menyhért atya nem igy gondolkozott. Midőn már mindünnen lángok nyaldossák a házat, akkor is visszavisszatérünk annak megmentésére, mi belőle megmenthető; sőt 3) Midőn e lapok sajtójavitását végezzük : kedves örömet szerze lelkűnknek a „Religio,“ 39. számában a nagyszombati, széplelkü r. 1. azon tudósítását hozván, miszerint ezen ifjúsági társulatok a nagyszombati tanár urak melengető szárnyai alatt a phönixként foléledtek épen nálok Kis-Rómában, hol azok azelőtt a jézustársaság őrködése alatt leginkább virulának. Kazy: Hist. Univ. Tyrn.
