Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. II. - 20. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1856)
Prudencius Aurél dicséneke szent Lőrinc vértanuságáról
265 neket, vagy veszsz el gyalázatosai!.“ „Ha akarjátok —- feleié Győző — a mit szavakkal tanítottam, azt példával fogom bebizonyítani. Az isteneket megvetem s Krisztusban hiszek. Hatalmatok szerint kínozzatok , tetézzétek a gyötrelmeket.“ Elkeserítve feleletei által az istentelen főnökök, midőn kinozta- tásában egyik a másikat fölülmúlni akarná, összevesznek , miért Euticius félre állván, az annyira őhajtott hatalmat társának engedi át. Ekkor Asztér — mért igy nevezők — Krisztus katonáját azonnal fölfüggesztető, mi megtörténvén, midőn ekként hosszasabban kinoztatnék, szemeit égre emelé az Atya Istentől jámbor türelmet esd vén, mert tudta, hogy ez az ö ajándoka. A kegyelmes Jézus nem kö-t Krisztus tűrte ezt tovább, hanem harcosának a harc és gyö- megvigas*- zelem jelét t. i. a keresztet tartva kezében vigasz- laljR' talókép megjelent, mondván : „Béke veled Győzőnk ! én vagyok Jézus, ki szenteimben méltatlanságokat és gyötrelmeket szenvedek ; férfiasán viseld magadat s légy rendületlen. Mert én veled vagyok erős segítő a harcban, s a győzelem után hív jutalmazó a mennyekben.“ Az Üdvözítő szavaira rögtön minden fájdalmak s hasztalan gyötrelmek megszűntek. És ö örömtelt lélekkel isteni látogatója- s vigasztalójának végtelen hálákat adott. XI. A vad bakók pedig midőn már kimerülve elfáradtak s látták volna, hogy a vértanú vigadván, kínzásaikat semmibesem veszi, őt a keresztről le- vevék, s a gonosz főnök parancsára katonai őrség alatt a legsötétebb börtön fenekére vetették. De ime Jézus Ígéretéről nem feledkezvén meg, éjfélkor bajnokának angyali vigasztalást kiilde. Mire azonnal kinyíltak a börtön zárai, s eltűnvén az éj az egész börtönt napnál fényesb világosság tölté el. Az örvendező vértanú tehát a vele gyöngéden nyá- jaskodó angyalokkal Istennek dicsénekeket zenge- dezett. A katonák pedig illy nagy fény ragyogását látván, a szent lábainál arcra borultak, s bocsánat- megtérít, ért esdvén a szent keresztséget kérek. Kiket az