Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. II. - 20. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1856)
Prudencius Aurél dicséneke szent Lőrinc vértanuságáról
266 (íyözií a k« fonákat vér- tanúságra lelkesíti. idő rövidségéhez képest szorgalmasan oktatván, az odahívott papok segélye mellett még azon éjjel a tengerhez vezetett, s ott megkeresztelé és önkezével segité ki a vízből őket. Reggel a szent katonák Sándor, Longin és Felicián — mert ez vala nevök — megtérésének hire elterjedvén, ama pokoli fajzat Ma- ximián borzasztón fölindult és vad parancsokat bocsáta ki, mellyek Győzőt mint fötényezöt sujták leginkább; a katonákat pedig áldozni parancsold a bálványoknak , ellenkező esetben halállal fenyegetvén. XII. Ekkor boldog Győző Krisztusnak uj ka- kat-onáit harcba küldendő illy beszéddel bátoritá föl őket : „Oh hős bajtársak ! oh dicső harc zászlósai ! most minden lelki erőtök, most egész bátorságtok szükségeltetik. A Vezérünknek csak imént adott hitet férfiasán megőrizzétek ; mert fenyeget az ellen, jelen a harc. Mert az ellenség ifjú tapasztalatlan- ságtokat váratlan akarja meglepni, hogy netalán vigyázatlanul találva benneteket, dicsekedhessek, hogy a diadalbabért mintegy elrabolta tőletek. Ti pedig kedvesim ! nem vagytok olly hanyagul oktatva, nem tanultátok olly kevéssé Krisztust ismerni. Nem ismeretlen e harc előttetek ; katonaságtokat nem hagytátok oda, hanem inkább jobbra változtattátok. Lássa tehát Királyunk kiket választott ki, kiket állított a szerencsés harc élére : tapasztalja az ellen is, kiket támadott meg, s ne lássa azt, hogy valamiben hűtlenek vagytok ti, kikről Vezérünk is jó véleményben volt, mert a legfontosabb dolgokat rátok, zsenge ifjakra, s a had kimenetelét hősies- ségtekre bízta. Ne rettenjetek meg a csatától, kik mindig azt tanulmányoztátok, s ne tántorítsanak el a mulandók, kik már kezeitekben tartjátok az örökkévalókat. Hátra van még, hogy azokat vitézül elragadjátok, hátra van a csatalánc között azokhoz eljutni. Ha pedig az emlitettem küzdelmek kissé nehezeknek látszanak is, gondoljátok meg, miként Királyunk is legyőzte ezeket, s halljátok, mit mond :
