Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. II. - 20. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1856)

Prudencius Aurél dicséneke szent Lőrinc vértanuságáról

237 tanuk is, kik Szolodorumban 5 6) szenvedtek ; Szo- lodorum pedig- egy az Aar folyam mellett fekvő vár volt nem messze a Rajna vizétől. VII. Érdemes leend itt röviden megemlíteni, miként múlt kiMaximián a kegyetlen zsarnok. Tit­kos összeesküvést szőtt ö az akkor uralkodó Kon­stantinnak, ki veje volt, meggyilkoltatására, de csalárdsága fólfedeztetvén Marseilleben elfogatott s nemsokára fölakasztatott; s ekkép gyalázatos de méltó halállal végzé életét, kellőleg lakolván szám­talan gonoszságáért. e) Az agaunumi boldog vér­tanuk hulláit illetőleg pedig mondják, hogy azokat több évre szenvedésük után sz. Tivadar helybeli püspök találta föl, ki is tiszteletökre azonnal egy diszes székesegyházat emeltetett egy nagy szikla oldalára. Nem hallgathatom el a csodát, melly en­nek építtetésekor történt : a művészek közt ugyan­is, kik a templom építésére összegyűltek, egy po­gány is volt. Ez egy vasárnapi napon, midőn a töb­biek a nap megünnepelésére eltávoztak, egyedül maradt a gyárban. Ez ünnepi csöndben egyszerre megjelentek előtte a fényben ragyogó sz. vértanuk, s őt megragadták, hogy megbüntessék. Saját sze­meivel látta a vértanukat, érezte a verést, melylyel illették, s hallá a dorgálást, hogy miért maradt egyedül ő el vásárnapon a szentegyházból; vagy 5) Szolodorum mainapiglan fönnáll és Schveiz egyik kath. kantonjának fővárosa ; francia neve „le Canton de Soleurre“ lakói pedig Szolothurnak nevezik. 6) Özséb is említi (lib. 8. Hist. Ecoles, cap. 13; et lib. 1. de Vita Constantini cap. 47.) hogy Maximian, mi­dőn Konstantin élete ellen törő összeesküvése napvilágra jött, a legborzasztóbb halállal múlt ki. Orózius Pál 7-ik könyvének 28-ik részében mondja, hogy kivégeztetése Marseilleben történt. Ugyanezt tanúsítja Euchér is. Az egész történetet pedig bővebben előadja Lanktancius (li­bello de morte persecutorum num. 29. et 30.) Pagi An­tal pedig a 307-és 310-ik évhez irt jegyzeteiben meg­mutatja, miszerint megöletése a 311 -ik év előtt nem történt. IVIaximián Herkul ha­lála. Egy pogány csodás meg­térése.

Next

/
Thumbnails
Contents