Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. II. - 20. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1856)

Prudencius Aurél dicséneke szent Lőrinc vértanuságáról

221

szent dolgaikból itt a színpadon játékot űzvén nektek gyönyört szerezzek. De midőn mezetlen testemre csöppent a keresztvíz, s kérdeztetém : valljon hiszek-e? igennel válaszoltam, mert egy égi kezet láttam rám alászállani, s mintha fénytől ragyogó angyalok állottak volna fölöttem, kik egy könyvből minden bűnömet fölolvasták, mellyeket gyermekségem óta elkövettem, s most a vizben, mely- lyel szemetek láttára megöntöztettem, azonnal lemosták , mire az ezután már a hónál is fehérebb könyvet ismét megmutatták nekem. íme tehát fenséges császár és népek, kik e titkokon velem együtt kacagtatok, higyétek most velem együtt, miszerint Krisztus igaz Isten; öa világosság, az igazság s a valódi jámborság ; csak ö általa nyerhetitek el bűneitek bocsánatát.“

III. Erre Dioklecián császár iszonyun fdlin- Hü?szu ,liín. ... - J zas ntim

gerülvén mindjárt kegyetlenül megbotoztatta, s Plan cián főnöknek adta át, hogy kényszerítse az is- tenekneki áldozásra, ki öt a színpadon azonnal kifeszítve, s testét hosszabb időig fogókkal szaggatva, nagy fájdalmakkal gyötré a megtértet, sőt tüzes üszkökkel is sütögette ; de midőn dacára mindennek ö bitében mégis állhatatosan megmaradt mondván : „Nincs király azon kivül, kit láttam, kit imádok s tisztelek ; és ha tiszteletéért ezerszer megöltök is, a mint már megkezdettem, övé leen- dek ; a kinok Krisztust sem számból, sem szívemből ki nem tépik. Eléggé fájlalom, hogy eddig is tévedtem, s hogy gyűlölve e szent nevet az ájtatos embereknél, mint büszke katona olly későn járultam az igaz király imádására.“ — A vértanuság koronáját fej vesztés által nyerte el ; mert Plaucián főnök ezek hallatára azonnal lefejeztette. Kivégez- Lefejeztetik, ték pedig a boldog Genéz vértanút Kisasszonyhó 23-án a mi Urunk Jézus Krisztus kegyelmében, ki él és uralkodik mindörökön örökké. Amen.