Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. I. - 19. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1855)
Harmadik szakasz
47 nak? vagy talán azt kell mondani, hogy némelly vértanuk, kik Sze- ver üldözése alatt szenvedtek vigyáztalanul Sándor idejére tétetnek minthogy ez is Szevernek neveztetett? Mindazáltal Kalliszt pápa is, ki ennek uralkodása alatt szűnt meg élni, a vértanuk közé soroltatik a huoherféle naptárban. 49. Maximin uj, és pedig hároméves üldözést támasztott, melly 7-diknek tartatik. A Fülöpök alatt is ölettek meg keresztények. Sándor megöletése után Maximin uj üldözést indított leginkább Sándor iránti gyűlöletből, kinek majdnem egész családja keresztény volt, mint Özséb 6. könyvének 28. fejezetében állítja. Kapitolinnál olvasható , hogy Maximin Sándor minden alattvalóját különböző módon végeztette ki, igy tehát sok keresztényt is. Ezen üldözésben megfogattak Origenes barátai, Ambrus és Protectus caezariai áldozár, mi alkalmat nyújtott neki a vértanuságra buzdító (de exhortatione ad martyrium) könyvének írására, melly görögül és latinul Bazileában adatott ki 1674. évben. Továbbá, ámbár Özséb tanúsága szerint Maximin egyedül az egyházak főpapjait parancsold megöletni : némelly tartományokban mind- azáltal annyira dühöngött ezen üldözés, hogy a többi keresztények is halálra hurcoltatának. Hogy ez Cappadociában Szerenián helytartó alatt megtörtént, kitűnik sz. Firmiliánnak sz. Cipriánhoz irt leveléből, melly sz. Ciprián levelei közt 73-dik. Ugyanazon förgeteg ragadá ki Pontián pápát az élők sorából, kinek emléke a bucherféle naptárban kisasszony hava 13-án ünnepeltetik. Azonban a pápák névsora szerint, melly Liberius pápa alatt készült, Pontián Ipoly áldozárral Szardíniába számkivettetett, és ott múlt ki szent Mihál hava 28-án. — Antér ennek utódja körülbelül csak egy hóig tartá a kormányt, de vértanu- ságáról semmit sem tudunk. Özséh 6. könyvének 28. fejezetében mondja, hogy ezen üldözés három egész évig tartott, mig Maximin uralkodók ; világosan állítja Rulin is (történelme 6. könyv. 19 fej.) : „A Maximintól támasztott üldözés három évig tartott, mellyek lefolyta után mind az üldözésnek , mind életének vége szakadt.“ Azonban Dodvvell vitatja, hogy ezen üldözés alig dühöngött egy évig, de roszúl mint jelesen megmutatja tudós Págius Antal 235. és 238. alatt. Olly kegyetlen volt pedig Maximin, hogy Kapitolin Julius bizonysága szerint „némellyek Oyclopnak, mások Buziridnek, mások Scirónak, némellyek Phalaris- nak, sokan Typhonnak vagy Gygesnek nevezték el.“ Rómában a tanács és egyesek kívánták, hogy a várost többé ne lássa; mert „tudtára esett a tanácsnak, hogy némellyek keresztre feszittettek; mások nem rég megölt állatokba burkoltattak; némellyek vadak elébe vettettek, mások minden tekintet nélkül botokkal verettek agyon.... Mert megvolt győződve, hogy csak kegyellensége által tarthatja főn hatalmát.“ És alább mondja, hogy a rómaiak nem tűrhették kegyetlenségét; „minthogy ömaga izgatá föl az árulkodókat, vétkeket költött másokra, ártatlanokat kivégeztetett, s mindenkit kárhoztatott, ki csak
