Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. I. - 19. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1855)
Harmadik szakasz
38 niaknak enged helyt s ezekről is mondja: hogy csecsemő gyilkolás és vérfertőztetö paráznaság gyanúja miatt kárhoztattak el, miután a szolgák tanúbizonysága által meggyözettek. „És igy, — úgy mond — nincs mit csodálkoznunk, hogy a legkegyesebb, és másként legszelídebb császár parancsot adott ki a keresztények büntetéséről, mit azonban olly méltányossággal mérsékelt, hogy a lyoniak és vienneieken kívül más keresztényekre kineterjesztessék.“ Ezeket Márk Aurél hetedik évében történteknek mondja; mert a lyoni játékok, — mellyeket öt éveseknek vél >— szerinte azon évben tartattak, nem pedig Márk Aurél 17. évében ; melly évre Özséb történetében ezen vértanuk kivégeztetését teszi. Azon üldözéseket továbbá , mellyek más tartományokban Márk Aurél alatt dühöngtek, nem másnak, mint ezen lyoni üldözés következményének mondja. A dolgot igy fejti meg: „miután görög országban a ljoni vértanuknak hire elterjedt, mintha kisded-gyilkolások, és vérfer- töztetési bűntényekben marasztaltatván, ítéltettek volna el, azonnal népmozgalmak keletkeztek a keresztények ellen azon tartományban, melly alkalommal azonban vérengzések nem történtek, minthogy a városi elöljárók, ezen lázongások egyedüli támasztói pallosjoggal nem bírtak. S ezen alkalommal irta Athenagorás az ö vádiratát. Ugyan e hir Ázsiába is eljutván, vele együtt a nép dühe is átment, s ez adott alkalmat arra, hogy hierapoli Apollinár és sardikai Melito szinte vádiratot nyújtott be.“ így Dodwell; mellyek azonban egyenkint vizsgálat alá veendők. 38. Dodwell érveinek cáfolata ; a keresztényeket csak azért üldözték, mivel keresztények voltak. Először is, hogy a lyoni vértanuk megöletését Márk Aurél 17. évére kell helyezni, úgy miként ezt Özséb mondja, s minek a Chronicon sem mond ellent, bebizonyitandjuk ezen vértanuk szenvedéseihezi elöjegy- zeteinkben. A lyoni játékok ugyan Dodwell szerint valószinülég öt évesek voltak, de állítását be nem bizonyítja. Hogy sok illy játék évenkint tartatott, azt Marka Péter ama hírneves érsek után bebizonyítja tudós Pagius Ántal atya. Sőt ha ötévesekül fogadtatnának is el, ebből semmi bizonyos sem következnék ; minthogy némellykor az illy játékok el- halasztattak, vagy hamarább tartattak, mi hacsak egyszer történt is, azok rendjében zavart idézett elő. És igy elenyészik Dodwell védve. Hogy pedig Eleuthér pápaságának kezdetét inkább Eutychus, 10. századi görög iró, mint Özséb, s más régi Írók után kelljen meghatározni: ezt csakugyan nehéz lesz valakivel elhitetni. — Most pedig lássuk a lyoniak leveléből : valljon Dodwellként mint bűntényekben marasztaltat- tak, vagy csak mint keresztények itéltettek-e el ezen vértanuk? Annyi bizonyos, hogy Attalus (A. sz.) az elnöknek feladatván, midőn ez csak arról kérdezte volna öt: hogy valljon keresztény-e? ö magát világosan kereszténynek vallotta, s a vértanuk közé számíttatott. S midőn (a 11. sz. a.) a színkörben körülvezettetett, elölte egy tábla vitetett, mellyen latin nyelven ez vala irva : „Attalus keresztény.“ A kik pedig magokat azoknak vallották, mik valóban valának, (10. sz. a.) mint keresztények rab
