Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. I. - 19. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1855)
Harmadik szakasz
35 ö a vértanuk szenvedésénél ismerte meg a keresztény vallás igazságát. „Midőn , úgymond, mint Piáló rendszerének követője a keresztényeket igazságtalanul bevádoltatni hallanám, és őket mindazáltal ret- tenthetlen bátorsággal halál és más irtózatos kínoknak elébe menni látnám, föltettem magamban, sat. — Mert tnellyik gyönyör hajhászó fogadja örömmel a halált?“ 33. Annál kevésbé kedvezett a keresztényeknek. De még Adorján zsidók iránti gyűlöletéből sem háromlott kedvezés a keresztényekre, mint Dodwell vélé. Igaz ugyan, hogy Bar- chocheba, a zsidó párt vezére sok keresztényt halállal végzett ki, mert Krisztust megtagadni nem akarák; a mint ezt Jusztin fölhozza; továbbá azért is, mert a rómaiak ellen föllázadni nem akartak, mint erről Özséb évkönyvében tanúskodik, kivel megegyeznek Orosius és mások: azonban miként Jusztin Diognetushoz irt levelében mondja: a zsidók harcolnak a keresztények ellen; a görögök meg üldözik őket; de az üldözésnek okát adni nem tudják. Még kevésbé kedvezett e császár a keresztényeknek Jeruzsálem városa helyreállításával ; miután ez alkalommal a keresztény vallás iránti gyűlöletből a szent helyek emlékét fölállított bálványok által akará eltörölni. Ezt bizonyítják: sz. Paulin Szeverhez irt 31-ik, Jeromos pedig Paulinhoz irt 13-ik levelében, ugy- szinte Szulpicius Szever szent történelmének II—ik könyvében, és több más egyházi iró, kik ellen még csak egy szerzőt sem hoz föl Dodwell, elégnek gondolván, ha megemlíti miszerint e szent helyek Adorján előtt ismeretlenek voltak, sőt még a keresztények sem tárták meg emléköket. Origenes ellenben bizonyítja, miként a szent helyek nem csak a keresztényeknél, de még a pogányoknál Adorján halála után is voltak nevezetesek; továbbá Celsus elleni 1-sö könyvében azt mondja , hogy a betlehemi barlang a hitetlenek közt még az ö idejében is hires volt, mert ott születék Jézus, kit a keresztények imádnak; Özséb pedig (libro 6. Hist. C. 11) írja, hogy Sándor Jeruzsálemben akkor lett püspök, midőn Cappadociából zarándokolt volna ide a sz. helyeket meglátogatandó. 34. Adorján kegyetlensége és vakbuzgósága volt oka az üldözésnek, mellyet később lecsillapított. Hogy Adorján jelleménél fogva az öldöklésre igen hajlandó volt, bizonyos, mert Spartián szerint, vele született a kegyetlenség; igy sokszoros gyilkolásáról Cassius Diodor is emlékezik; és noha mint Ter- tulián vádiratában mondja, semmi törvényt sem hozott a keresztények ellen, de mégis minden csekélységre ügyelt. És azért a föndicsért Spartián bizonyítása szerint, — a római vallási ügyekre a legnagyobb gondot fordított, az idegen vallást megvetette, s a főpap tisztjét maga teljesítette, még az eleusini bálványozást is magára vállalta. Midőn pe3*
