Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. I. - 19. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1855)
Harmadik szakasz
3t dúsának 15-dik évét sz. Mihál havában kezdette meg, és a kővetkező év ugyanazon havában, miután az üldözést megszüntette volna, megilletett, miként ezt Tertullián is bizonyítja : következőleg az üldözés egy éven túl ki nem terjeszthető. Tertullián szavai (in apologetico) e következők : „Megkisérte Nero hasonmása, Domicián is a kegyetlenkedést ; de, mint ember, hamar elállott attól, sőt a számiizütteket is visz- szaliivta, sat.“ Innét Dodwell igy okoskodik : „Domicián tehát csak akart, de nem vérengzett; számkivetésre igen, de sem halálra, sem pedig tagcsonkitásra nem ítélte a hitvallókat, miután hiteles egyházi okmányok is csak számiizetteket mutatnak elő.“ 28. Azonban Brutius idézett szavaiból, mellyekel Dodwell állításának bebizonyítására felhasznál, csak az következtethető, hogy e vihar Domicián uralkodásának 15-dik évében dühöngött leginkább, melly azonban jóval előbb keletkezhetett. Özséb ugyanis, ki Brutiust olvasá, (mert a Brutiusból fenmaradt töredéket csak Özsébnek köszönhetjük) Domitilla számkivettetésénél két évvel előbbre teszi az üldözés kezdetét ; vele megegyez a „Chronicon paschale“ szerzője is, ki Brutius történelméből felhozza, hogy Domicián 14—ik évében sok keresztény szenvedett vértanúi halált. Miért is ez üldözésről tudós Pagi Antal atya azt állítja, hogy 93—ik évben kezdődött, noha azt Baronins bibornok két évvel előbbre teve. Dodwellel ellenkezik sz. Jeromos is, ki sz. János olajban föze- tését Rómában Domicián 14-dik évében történtnek mondja. Már pedig Domicián ezelőtt rég akarta már magát Istennek és Urnák neveztetni, a mint ez nem csak Özséb és más keresztény, hanem még pogány Írókból is kitetszik. Végre hogy ezen üldözés hosszabb volt, azt sz. Ignác hiteles és miként Dodwell is elismeri, egykorú szerzőtől irt emlékiratai is bizonyítják, mellyekben megemlitletik, hogy a sz. vértanú Domicián alatt sokféle üldözés viharain ment keresztül. Mindezekből világos, milly keveset valtozlat a lényegen azon körülmény: valljon a szám- üzütteket Domicián kevéssel elhunyta előtt, miként Tertullián állítja, vagy annak utódja hivla-e vissza. Özséb bizonyára, felülve Tertullián helyét is, azt az akkori történészek után Nerva alatt történtnek mondja. Így vélekedik alexandriai Kelemen (in 1. de Divite salvando) ; valamint Dió Xiphilin is, ki szinte Nervának tulajdonítja a gonoszságról vádlottak fölmentését. Végre János csak Domicián megöletése, és rendeletéinek a tanács általi megsemmisítése után tért vissza számkivetéséböl Efezusba. 29. Hogy pedig ez üldözés öldöklésig ment, azt az egy sz. János példájával bebizonyíthatnék, ki halálra ítéltetett és csak különös csoda által szabadult meg. Ez idötájban vérzett el Antippas is Pergamusban, kinek vértanuságát sz. János (titkos Jelenetinek 2. feje.) és Tertullián (in Scorpiaco) említi. Dodwell ezt egyedül a nép dühének tulajdonítja. De kérd
