Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. I. - 19. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1855)

Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről

vesse el, melly a Szentlélek elleni káromláshoz tartozik. Ne legyetek ollyanok, mint Gomorrha népeinek fejedelmei és Szodomának bírái, kiknek kezei az ártatlanok és szentek vérében fürödtek. Mert mi sem a látnokokat megnem öltük, sem az Üdvözitöt el nem árultuk. De miért beszéljek ennyit ? emlékezzetek vissza azokra, miket hallottatok; mert tapasztaltam, hogy a zsidók gonosz nyelveikkel káromkodnak, hiresztelvén és mosatlan szájjal mindenütt terjesztvén, hogy Jézus Krisztust, mint embert, erőszakkal kelle a halálra hurcolni. Mondjátok meg kérlek : hol van erőszakosan kivégzett ember, kinek tanítványai annyi éven át űzik és üzendik ki ezután is az ördögöket. I3) Mellyik erőszakkal megöletett tanító nevéért onta annyi tanítvány és mások olly kész lélekkel vért ? Mi végből hordanék föl még más csodákat is, mellyek a kérész, egyházban történtek, hisz ezek nem tudják, miszerint csak az hal meg roszul és erőszakosan, ki az életet megunván, önkezével öli meg magát, és tulajdon akaratából múlik ki c világból ? De még ez sem elegendő e gonosz szentség'*) Ugyanazon okoskodással élnek a pogányok ellen: Jusztin vértanú Ápol. 1. Ciprián : de Idolorum vanitate et lib. ad Demetrianum; Iren pedig az eretnekek elleni 2. k. 55. és 58. fej. az egyházat az eretnekek felekezetétöl az által különbözteti meg, hogy abban sok csoda történik, (miről Özséb. Tört. 5. könyv. 7. fej.). Továbbá az nemcsak az egyház első századiról áll. Lásd (Col. Göncit. 5. köt. 834.) mit mond azon dologról Nicretius trieri püspök Klodoswinda longobardok királynéjához Írván, hogy férjét Alboint az árián eretnekségtől visszatérítné, ki sz. Márton, Germán, Vidor, Lupus Remigius és Medárd püspökök csodáit említi. Avít viennei püspök pedig (Collat. advers. Arianos) 499-ik évben Gun- debald király előtt ugyanezen sz. Remigius, rheimsi püspök csodáinak tulajdonítja francia országban a bálványok leronta- tását és az igaz hit terjedését. (L. Spicilegium Acheriamun t. 5.) Továbbá Rekkared, Vizigoth király Spanyolországban az árián püspököknek szemükre hányja, hogy semmi csodát sem miveinek, mi a katolikusoknál gyakori. (Lásd toursi Gergel Tört. 9. köny. 15. sz, és de gloria Confess. 13. fej.) Azon csodákat, mellyek annak idejében Olaszországban történtek előadja Nagy Gergel a párbeszédek 4. könyvében..