Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. I. - 19. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1855)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
263 törő leieknek. Ok még sokkal nagyobb káromlást visznek végbe, midőn állítják, bogy még kiköltözésében is c világból csalárdság rejlik ; mintha Jézus Krisztus árnyék előidézésével tért volna vissza keresztjével az egekbe, és azokat, miket az irás nálunk vagy nálok Krisztus Urunk részére mond, szentségtörő beszéddel káromlásra változtatják. Nemde a kik illyeseket beszélnek bűnösök? nemde az illyenek hazugok, istentelenek?;i-XIV. „Most ismételni fogom, miket a zsidók, midőn még gyengekoru valék, többszőr állitának s azokat a következő beszédben megcáfolván, befogom bizonyi- Sámuel a tani, bogy merő hazugságok. Ugyan is igy van meg- ]^l"aú^íl)tn0p,"1 irva : Saul kérdezé a jósnöt és monda néki : támaszd fel. fel nekem Sámuel prófétát, és ez asszony látott egyKir,l,k'28- férfit hosszú köntössel fölkelni. Saul öt Sámuelnek Krisztus tot- lenni hívén , kérdezé azokról, mikről hallani akara. Mi j^Tz^wija. az ? Azon jósnő feltámasztbatá-e Sámuelt? Ha megengedik azt, úgy megvallolták, hogy az igazságtalanság valóban többet tehet, mintáz igazság; ha pedig tagadják hogy az asszony öt visszaidézheti, igy szükségképen meg kell győződniük, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus nem úgy tért vissza. Tehát ezen vitában vagy kárhoztatnak kell, vagy engedniük. Ezen mondatnak alapja ez: mikép tamaszthatá föl a jósnönek u) gonosz szcl- 4 l4) Ugyanazon véleményt követik Tertullián (lib. de anima). Jeromos (in Cap. 13 Ezechielis) a keresztény kérdések és feleletek szerzője Jusztin vértanúnál (quaest. 52) a szentirás csodáiról szóló miinek szerzője szent Ágostonnál (lib. 2. Cap. 11.) és ugyanannál az ó és új szövetség kérdéseinek szerzője (quaest. 27.) sz. Ágoston pedig e kérdést mind a két részről bővebben tárgyalja a harmadik kérdésben (ad Simplicianuin) és a hatodikban (ad Dulcitium). De a ,de cura pro mortuis4 cimii munkának 15—ik fejezetében azon véleményhez simul, melly állítja, miszerint Sámuel lelke a pokolból csakugyan visszahivatott légyen, melly véleménynek Jézus Sir. fia. 46. fej. 23. verse is kedvezni látszik. Azt pedig Flavius József a zsidó régiségek 6. k. 15. f. nyilván bizonyítja, melly véleményt többen mások is, különösen az újabbak követik. Hogy e kérdés régi, kitetszik Eustat antiochiai püspöknek Origenes elleni értekezéséből, (de Engastrimytho) mellyben Origenest megcáfolja, ki a Ki-
