Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. I. - 19. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1855)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
194 sokkal többre becsüli, minek bebizonyítására a gyűjtőnek előszavából ezeket idézi: „Tehát mi is, kik valamint a jövendöléseket, agya hasonlagmegígértuj lálmányokatis elismerjük és tiszteljük sat.“ S kevéssel előbb : ,,De lássák azok, kik ugyanazon egy Szentiéleknek erejét az idők korához mérik, holott már magában nagyobb becse van annak, a mi uj.u Azonban jóllehet a fölhozott szavak első tekintetre montán hibát látszanak tartalmazni: mindazáltal ha szigorúbban meghányatnak, kitűnik, miként azok mind igazak és a kath. hittel leg- öszhangzóbbak. Mert e szerző az ujabb látmányokat nem a sz. írással — miként Vales vélekedik — hanem a régibb vértanuk látmányaival, s a nekik történt kinyilatkoztatásokkal hasonlítja össze s állítja, hogy az ő idejében történtek nem kevésbé tiszteletre méltók, mint a régebben , vagy is az egyház első és második századában történtek, sót ezen ujabb kinyilatkoztatások valamivel nagyobb kegyelettel fogadandók: minthogy a példák annál hathatósabbak, mennél közclébb esnek hozzánk; s azért is, mert ezen ujabb látmányok is idővel elévülendvén tekintélyes bizonyságokat igényelnek, hogy az utókor okszerűen hihesse azokat. Ez kitetszik szerzőnek egész előszavából, mellyben csak egy szó sem fordul elő a vértanuk lálmánvainak a sz. irásbeliekkeli összehasonlításáról. „Ila, úgymond, a hitnek ős példányképei azért vannak megírva, hogy olvastatván s élénken képzelletvén az egész dolog, az Isten dicsőillessék s az ember megerősittessék : miért ne jegyeztetnének föl az újabbak is, hisz ezek is megfelelnek mind a két célnak sat.u Továbbá, ámbár szerző az érintett vértanuk látmányait azok közé sorolja, mellyeket Isten Joel által eleve megígért: még innen nem következik, hogy azokat a sz. írásbeliekkel egy- értéküeknek tekintette ; valamint az egyház sem sorozá a sz. könyvek rovatába híveinek mondatai- s iratait, jóllehet nem kétkedett, hogy ezek is ugyanattól származnak , ki némellynek a nyelvek nemeit, másnak jövendöléseket, másnak a bölcseség beszédjét ajándé-
