Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. I. - 19. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1855)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
195 kozza ; mik hogy megjövendöltettek s megigértettek, Joelnek fönn érintett tanúbizonysága szerint bizonyos. 7. Azonban nehogy valaki szerző előszaván megütközzék, mellyben ezen látmányokat mint Istentől su- galtakat magasztalja : e dologra vonatkozólag halljuk sz. Ágostont, ki Renáthoz a lélekröl s ennek eredetéről irt 1. k. 10. fej. és Vincéhez irt 3. k. 9. fej. Per- petuának ezen látmányait a sz. iratok rovatából határozottan kizárja ugyan : de azokat mégis isteni kinyilatkoztatásoknak nevezi; és e vértanuk szenvedése emléknapjára mondott IX. beszédében, melly az újabb kiadás szerint 280-ik, kimondja, hogy a hivek ájtatosan tiszteljék azokat „Perpetua és Felicitásnak isteni kinyilatkoztatásban történt intelmeit s diadalait, midőn olvastatnának s magyaráztatnának, hallottuk, lelkileg szemléltük, kegyelettel tiszteltük, s szeretettel becsültük.“ Ugyanezen látmányokról több helyütt tesz említést Ágoston, s nem csak ebben, hanem ezenfölül 282-ik beszédében bizonyítja, hogy azok az egyházban nyilván föl is olvastattak. Végre hogy röviden véget vessünk a dolognak : hogyan inthette volna feleit valamelly eretnek s Montán követője e nőkkel való egyességre, miután tudta, hogy azok mint katholikusok, (kiket psysichu- soknak neveztek el), haltak meg ? S ezt nem lehetett nem tudniok azoknak, kikhez e szerző irt, hisz úgy szól hozzájok, mint kik szemtanúi voltak a vértanuság- nak : „Jelentjük, úgy mond, nektek testvéreink s gyermekeink, hogy ti is, kik jelenvoltatok, emlékezzelek meg az Ur dicsőségéről sat.“ Azonban ezekről elég. Már most röviden szólnunk kell azokról, miket Tiszteletűk, különféle irók e sz. vértanuk dicséretére mondottak. 8. Sz. Perpetua s Felicitásnak emlékünnepe az egyházban, különösen az afrikaiban mindenkor nagyszerű ünnepély volt, kiknek szenvedésnapján, mint Possiditis (in indiculo) bizonyítja, sz. Ágoston három emlékbeszédet tartott, mellyek az újabb kiadás szerint a 280, 281, és 282. Nem kissé kétkedtem, ne tegyem-e ki egész terjedelmökben e beszédeket? azonban minthogy sz. Ágoston müveit majdnem mindenki bírja, 13 *
