Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. I. - 19. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1855)

Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről

182

2. Beda, Ado, Rábán , Uzuard, Notker legrégibb, továbbá Rosweid és Baronius római vértanuköny- veiben, valamint a reichenaui kéziratban is, — hol már az emlékirat címében is előfordul a „szcillilai vértanuk“ nevezete, — Sperát és az azokban előforduló többi vértanú kivétel nélkül s z c i 11 i l a i vértanuknak neSperát és veztetnek. Mellyeknek ellenében a tudós lukkai Florcnti- mások, Scii- njl)S által kiadott vértanukönyV tekintélyre nézve túlsúlylitanoknak ® *

neveztetnek, lyal nem bírhat, hol az emlékiratokban megemlített né- melly vértanuk a szcillitanoktól megkülönböztetnek, noha ugyanazon vértanukönyben, melly t. i. sz. Jeromosnak tulajdonittatik, és miként maga Florentinius megjegyzi, legtöbb kéziratban minden különbség nélkül szcillitanok neve alatt jönek elő. Szcilla altanács- föi (proconsularis) városról lásd, miket Afrika leirásá- liozi jegyzeteinkben a vandal üldözés történetének 2-dik részében 174. és 175. 1. mondottunk. Tamajust pedig, ki a spanyol vértanukönyvbenazt vitatja, hogy a szcil- litáni vértanuk spanyolhoni Karthágóban (Carthagena) szenvedtek, nem érdemes megcáfolni.

3. Hogy számszerinttizenketten voltak, senkisem 12 vértanú, tagadhatja, ha csak magokat az emlékiratokat nem akarná minden hitelességtől megfosztani ; mert mind Baronius irományai, mind pedig a kolberti kézirat ugyan any- nyit számiinak: miért is Vandelbert vértanuköny vében őket tizenkettes csapatnak (duodenam plebem) nevezi. Megegyeznek ebben a föntebb idézett vértanukönyvek, még Bédá-é is, noha az Sperátot kihagyván, csak tizenegyet számit.

4. Győző, vitói püspök a vandal üldözés története 1-sö könyvének 3-dik száma alatt bizonyítja, hogy Karthágóban egy, ezen vértanúról nevezett templom ' létezett, mellyben sz. Ágoston szent beszédet (melly az uj kiadás szerint 155—ik, különben 6-ik) tartott az apostol szavai fölött, miként az címéből is kitűnik

a ciszterciek jeruzsálemi sz. keresztről nevezett római zárdájának egy kéziratában. De e beszédet egészen különbözőnek tartjuk attól, mellyröl Possidius jegyzeteinek (indiculus) 9-dik fejezetében mondja, hogy a szcil-