Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. I. - 19. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1855)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
183 litai vértanuk szenvedésnapján tartatott; mert c 155-dik beszéd mindszent havában tartatott, a szcillitai vértanuk ünnepe pedig, nem csak emlékiratuk, és minden vér- tanukönyv, hanem még a kartbagói egyháznak is ősrégi, Mabillón által (analecta cimü müvének 3-dik kötetében) közrebocsátott naptára szerint is sz. Jakab havában szenteltetik. Hogy pedig azon emlitett 155-dik beszéd mindszent havában tartatott, magából sz. Ágos- ^pf0°ns,v°é" tonból következtetjük, ki 156-dik (az apostol szavai- tanukról ról 13-dik) beszédében a megelőzőre, melly a szcilli- tanokról szól, hivatkozik, mondván : „Kik tegnapelőtt itt voltatok hallottátok sat.u s azután ismétli, miket az előbbi, t. i. 155-dik beszéd 6-dik fejezetében mondod. Ezen 156-dik beszéd pedig, miként cime mulatja, sz. Gentián templomában a bolitáni vértanuk ünnepén tartatott, kiknek emléke a kartbagói naptár szerint m'nd- szenlhó 17-én ünnepeltetett. Ezekből következtetjük azt is, hogy sz. Ágostonnak a szcillitai vértanukról mondott, és Possidiustól emlitett beszéde elveszett. 5. A szcillitai vértanuk ereklyéi Karthágóban a Krt'klJ'clk- nekik szentelt egyházban sokáig tartattak fon, de a vandal üldözés alkalmával valószínűleg sokfelé széthur- coltattak. Baronins a római vértanukönyvhezi jegyzeli- ben sz. Jakabhó 17-e alatt állítja, hogy legnagyobb részint Rómába vitettek át. Agobard lyoni püspök pedig versezetet irt Ciprián, Sperat (ki első szcillitai volt) s Pantaleon szent vértanuknak átviteléről, melly- ben mondja, hogy azoknak testei francia ország Lyon városába hozattak, miben Adó és egyéb irók is megegyeznek. De hogy e szent zálogok kopasz Káról által Compiegne-be vitettek, ottani szerzetes testvérink állítják, kiknek királyi egyházában mai napig is vallásos tisztelettel őriztetnek. Viennei Adó, egykorú iró vértanukönyvében sz. Mihályhó 14-én szinte mondja, hogy sz. Ciprián teste kopasz Káról által Lyonból Compiegne-be tétetett át. Svaiéban az ottani, az előtt a bol- dogságos Szűzről nevezett zárda sz. Cipriánnak, kihez még sz. Soma pápa testeis járult, ezen átvitele miatt azóta sz. Soma és Ciprián zárdájának neveztetik.
