Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. I. - 19. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1855)

Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről

161

kikről azonban sem az emlékirat, sem Euchernek említett homiliája semmit sem említ.

4. Ezen lvoni vértanukon kivül nevezetesek még Marcell

^ ® aq Vfllprinn

Marcell és Valérián , kik a dühöngő üldözök elől Lyon vértanuk, városából megfutamlottak , mindamellett az ott kikerült halálnak a szomszéd városokban esének martalékul ; nevezetesen Valérián Tournusnál, (apud Trenorchium)

Marcell pedig Chalons (prope Cabilonum) közelében, hol övig földbe ásattatván, harmadnapra lelkét boldogul visszaadd Teremtőjének. Mindkettejökről emlékezik toursi Gergel „de gloria Martyrum“ 1-sö könyv 53. és 54-dik fejezetében. Sz. Marcell ünnepe már Guntram király idejében pompával tartatott meg, a mellyben a mint ugyanazon Gergel tanúsítja (Tört. 9. k.

3. fej.) e fejedelem részt vett. Igen, e vértanút országa legfőbb védnökeként tiszteié, kinek sírboltjánál egy templomot és zárdát emelt, a mellybe, miként Gergel történetének folytatója tudtunkra adja, ugyanazon király negyven püspökből álló zsinatot hitt egybe.

Ezen zárda egész mostanáig a clugny-i Benedek-ren- düek birtokában van.

Szent Epipod és Sándor 178-ik évben

1 A Kr. U. u,

szenvedése.

(Kéziratok és a Bollandisták után.)

I. Ha vitéz férfiaknak, kik földi szabadság, vagy múlandó hazáért estek el, s egyedül emberi erényeknek valaminő nyomait hagyták hátra, érdemei s tettei az utóvilág serkentésére évkönyvekbe rovatnak: milly magasztalással keilend ünnepelnünk a vértanuk halálát, kik midőn csodálandó és dicső módon éghez emelkedtek, hitök és buzgóságuk olly példáit hagyták a földön, hogy haláluk sok ember életének magva lenne ? Mert nem földi fejedelem, hanem mennyei királyért onlált véröket, nem hazáért, melly van és ismét elveszthető, hanem a mennyei Jeruzsálemért, azon örök hazáért , mellynek ormai az egekig magaslatiak, melly11