Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. I. - 19. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1855)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
előtt ismeretesről nem lehet érteni, vélekedik a tudós férfiú. „Miért hinnék tehát, —mond ö, — hogy ezen emlékiratok Jusztin bölcsésről szólanak, miután .azokban szó sem tétetik a császárnak beadott vádiratokról, sem a bölcsészek elleni vitatkozásokról, sem pedig Kreszcens cynikus csalárdságairól?44 így ö: de ezekre, úgy hiszem, könnyű a felelet. 4. Először is, a mi a görögök havikönyvét illeti, mellynek tekintélyéről itt nem kell vitázni, az nem látszik Papebrochenak kedvezni, miután ő szerinte is a görögök havikönyvükben s a szentek kéziratban heverő vagy kinyomott életrajzában (többi közt Maximus Cythaereus) mondják, hogy Jusztin bölcsész miután Kreszcens irigységéből előbb sok kint szenvedett volna, megöletett. Melly szavakat, mikép lehessen alattomos halálra magyarázni, föl nem foghatom. De honnét me- ríték ezeket a havikönyvek és szentek életének irói, ha az emlékirat, melly göröghonba hozatott más Jusztinról szól; ha ollyannyira ismeretlen volt Jusztin a bölcsész szenvedése, hogy még csak Rómában, tartózkodási helyén sem tudtak felőle ; ha végre, minden törvényes eljárás nélkül öletvén meg semmiféle adatok sem írattak vértanusági szenvedéséről? Egészen máskép éreztek e kérdés felöl a régiek, mint Papebroche ; péld. magának Jusztinnak tanítványa Tacián, Özséb- nél, (Tört. 4. k. 16. fej.) Irén, (az eretnekek elleni 1. k. 31 fej.) Tertullián, (a Valentiniánok elleni könyvében,) maga Özséb is mind a fentnevezett helyen, mind Chroniconjának első könyvében; Epifán (46. Haeres); Jeromos,(inCathalogo;) Photius, (Bibliolhec.) mindezek megemliték Jusztin vértanuságát. A mi pedig Papebroche azon ellenvetését illeti, hogy Jusztin neve a régi évkönyvekben sehol sem fordul elő : ezen sorsban az első s második századi legtöbb vértanú, magokat az apostolokat s a korukbeli férfiakat sem véve ki, egyenlőn osztozott, kik közöl egy sem, vagy csak igen kevés jegyeztetett be a régi naptárakba, de kikről mégis senki sem mondaná, hogy mind alattomos halállal végeztettek ki. Csaknem azt mondjuk e szent
