Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. I. - 19. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1855)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
125 egyháztörténelmének 11. fej. hogy Antonin fejedelemsége alatt ö volt a legnevezetesb s öt Tacián utána 16. fej. mindnyájok csodálkozásán* méltó férliunak nevezi ; kit azonföliil sok helyen s a későbbi egyháztörténetirók majdnem mind nagy dicsérettel halmoztak el. 2. Életének első éveit s a keresztény vallásra való hivatását saját irataiból; halálát pedig s szenvedése egész történetét a vértanuságáróli fenlevö emlékiratból tanuljuk, mellyet ámbár Szurius után Papebroche Dániel t. atya egy más Jusztinról Írottnak mond, — mi Baronius bibornokkal befogjuk bizonyítani, hogy az nemcsak hiteles, mint ezt Papebroche sem vonja kétségbe , hanem csakugyan Jusztin bölcsész és vértanú szenvedését tartalmazza. Hogy pedig ez rendszeresen folyjon le, a Papebroche által fölhozott ellenokokat, miket ö april 13-árn a Bollandistáknál ellenvet, egyen- kint meghányandjuk. 3. Azt vitatja tehát a tudós férfiú, hogy két Jusztin volt, kiknek egyike bölcsész s Jusztin a vértanú név alatt ismeretes, ki az egyház mellett sokat fáradván , végre titkosan méreg által végeztetett ki ; a másik pedig, ki alighogy göröghonból Rómába érkezett, a város kormányzója Rusztikus által több mással együtt megfogatván a keresztény vallás miatt halálra Ítéltetett s ez utósónak vértanusági okmányai amannak, t. i. a bölcsésznek tulajdonittattak. Jusztin halála nemét a görögök havikönyvéből (menaea) bizonyítja, hol ezen szent felől mondatik, hogy bürök által végeztetett ki, mi hogy titokban történt, onnan hozza ki; mert a régi egyházi évkönyvekben sehol sem tétetik róla említés ; nincs ünnep rendelve tiszteletére, és végre sehol sem tisztelteinek ereklyéi. Ezután más okokat hoz föl a tudós férfiú s magából az emlékirat szövegéből kimutatni igyekszik, hogy azok Jusztinnak a bölcsésznek semmikép sem tulajdoníthatók : először, mert azon Jusztin, kiről az emlékiratban szó vagyon, annyira ismeretlen volt Rusztikus főnök előtt, hogy kérdezné öt : inilly tudományu, vagy melly felekezetbeli lenne. Ezt pedig Jusztinról a bölcsészről s Rómában mindnyája