Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. I. - 19. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1855)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
122 Un vádiratát pontosan nem olvasták, már csak abból is kitűnik, hogy azoknak vértanúi halálát Alexandriában történtnek vélik, holott Jusztin világosan mondja , hogy az Rómában vitelett véghez, ekkép kezdvén védiratát: „Mi, ó rómaiak tegnap és a legközelebbi napokban várostokban Urbán alatt történt sat.u Az pedig körül-belöl K. u. 166-ik Márk császár uralkodásának pedig 5-ik esztendejébe esik ; mit sz. Jusztin halálából következtetünk, melly a következő évre tétetik. Ugyanis bizonyos, bogy Jusztin nem sokára ezen vértanuk után szenvedett, miután a fennevezett vádiratban megjövendöli, bogy rövid idő múlva Kresz- censs cynicus bölcsész cselei által el fog veszni. „Én — úgymond — azt várom, hogy a bölcsészeknek nevezettek valamcllyike ellenem tőrt vessen, s hogy hálójába kerüljek s talán Kreszcensébe sat.u Mi hogy valóban megtörtént Özséb történ. 4. k. 16. fej. s után- na mások Tacián Jusztin tanítványa nyomán bizonyitják. Emléknap. 4 Ptolemaeus és társainak emléknapját Uzuard, Adó és Notker, úgyszinte a két római t. i. Rosweid és Baronius vértanukönyve mindszent hó 19-ére teszi melly napon ezen vértanú szenvedési rövid történetét adják Jusztin után. Sz. Ptolemaeus, Lucius s egy névtelen vértanusága. (Sz. Jusztin vértanú vádiratából Özséb egyh. tört. 4. k. 17. fej. Vales kiadása után.) \ kereseté5 ^ Bizonyos nőnek kicsapongó férje volt. Eleinte nyéknél, ő maga is igen fajtalan életet élt, de miután az üdvözítő keresztény tant elfogadta azonnal elvonultabbá lön, s férjét is a tisztább életre akará serkenteni : elő adván neki a keresztény parancsolatokat, és az örök tűz iszonyatosságát, melly készítve van azok számára, kik fajtalan s a józan észszel ellenkező életet élnek. Azonban ez kezdett fajtalanságában tovább is megmaradt, és ollyakat müveit, mik nejét egészen elide- genittették tőle. Az asszony bűnnek tartván olly férfival
