Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)
A spanyo inquisitio, és Llorente csekély hitele
73 „A vádlottal szeretetteljesen kell bánni s folytonosan ülve hagyni őt ; s csupán addig kell állnia, mig a vádpontok olvastatnak“ 1). y. Ugyanazon utasítás parancsolja az inquisitoroknak, hogy a vádlő iránt épen olly kevés bizalommal viseltessenek , mint a vádlott iránt s mindenkép óvakodjanak, nehogy előlegesen vagy egyik vagy másik párthoz álljanak, miután ez legkönnyebb ut volna a tévedésre 2). ö. A 23-ik cikkely pedig e határzatot hozza: „Az inquisitorok engedjék meg a vádlottaknak, hogy maguknak a hallgatásra esküvel kötelezett inquisitioi ügyvédek közöl szabadon választhassanak; a kiválasztott ügyvéd pedig a vádlott becsületes s hü védelmére esküdjék meg. Ha a vádlott szegény volt, akkor az illy ügyvéd a királyi kincstárból huzá fizetését 3 4). s. De a vádlóknak is meg kelle esküdniük, miszerint magán boszú nem vezeti őket, s e földön legkeményebb büntetéssel, a túlvilágon pedig örök kárhozattal fenyegettelek , ha vádolásuk rágalom volna *). d) Elismerést érdemel azon mód is melly szerint az inquisitio jegyzőkönyve vezetteték. Ugyanis, a jegyzőkönyv nemcsak hogy mindjárt közvetlen a vallatás után az említett két pap jelenlétében fölolvastatott a vádlott előtt, hogy igy a fölolvasott dolgoknak a vallomásokkal! ugyanazonossága biztosítassék ; hanem még négy nap múlva, ugyanazon két pap jelenlétében másodszor is elővéteték, hogy most már azon észrevételek is oda csatoltassanak, mcly- lyekről előbb netalán megfeledkezének. Ha pedig a vádlott még nem volt 25. éves, akkor a város legemberségesebb lakói közöl, nevezetesen a jogtudósokból ügykezelő ne- vezteték ki, ki őt a pörfolyam alatt gyámolítsa, kihall- gattatását rendezze stb. 5). *) Llorente , id. h. II. köt. 301. 1. ; Reusz, Sammlung stb. 148. 1. 2) Llorente, id. h. II. köt. 303. 1.; Reusz, Sammlung stb. 130. 1. 3) Llorente , id. h. II. köt. 303.1. ; Reusz , Sammlung 24. és 154.1. 4) Carnicero, id. h. II. köt. 57. 58. I. Llorente, id. h. I. köt. 294. 1. ; II. köt. 306. 1. ; Reusz , 156. 1.
