Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)
A spanyo inquisitio, és Llorente csekély hitele
74 Llorente ismét panaszra fakad mondván, hogy ezen, a jegyzőkönyv vezetésére vonatkozó elővigyázati szabályok a roppant tudatlanság miatt hasztalanokká váltak, melly nem engedé, hogy a vádlottak az ő vallomásaikat a leirt dolgokkal összehasonlítsák. Azonban legelőször is, illy tudatlanságra nézve a jegyzőkönyv mai világban is veszedelmes lehetne; másodszor pedig, nem kell feledni, hogy épen az illy tudatlanokért rendeltetett ellenőrül a két pap. A mi a vallomásoknak itt-ott történt megcsonkítását illeti, s a mit az inquisitio vádlói olly fönhangon szoktak kürtölni, egyszerűen abban állt, hogy a vádlók és tanuk vallomásaiban az első személyt a harmadikkal váltották föl, s elhagytak olly pontokat, mellyek a vádlott előtt a vádlók és tanuk személyeit elárulhatták volna. Ezzel a spanyol boszut akarták elhárítani ’). e) Továbbá, parancsoltaték az inquisitoroknak, hogy buzgón s szorgalmasan járjanak el olly dolgok fölvételében, mik a vádlott mentségére szolgálhatnak; a tudósítások megszerzése után pedig meg kellett kérdezniük a vádlottat, valljon nem kiván-e még holmi kérdezősködéseket, mely- lyek mentségére valamit tehetnének, melly esetben aztán az inquisitorok köteleztettek mindent megtenni, a mi a törvényekkel nem ellenkezők 2). Látjuk, hogy eddig maga Llorente adá kezünkbe a legalkalmasb fegyvereket, mellyekkel az inquisitiot a méltatlan vádak ellen védelmeztük, s ő e hatalmas eszközökkel ezentúl is szolgáland. 10) A hozott Ítélet érvényitésében is nagy elő vigyázattal élt az inquisitio. a) Először is, minden tartományi törvényszék által hozott Ítélet a legfelsőbb itélőszékek, u. m. a nagyinqui- sitor és fő inquisitio-tanács itélőszéke elé került, s csak akkor nyert érvényességet, ha ez átnézé és helybenhagyá3). !) Carnicero , id. h. II. köt. 102. 1. 2) Llorente, id. h. II. köt. 312. 1.; Reusz, 166. 1. 3) Eleinte csak azon Ítélet került a fő inquisitio-tanács átnézése alá, mellyet az illetők nem egyhangúlag hoztak ; azonban később
