Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)

Jézus társasága, különös tekintettel honukra

289

A magyar irodalom azon korszakáról kell itt szólnom, mellynek kezdetén — mint Szuppan megjegyzi — „Magyarország nem annyira a gyászos mohácsi vész által, mint egy kétségbeesett trénkövetelő féktelen nagyravágyása és méltatlan hazaárulása következtében véres harcokba döntetvén, iszonyú vonaglások közt a keserű' serleget majdan fenékig kiiirité“1). Igen, a pártok dühöngése által szétüzött múzsákat visszahívandó, liivá be Oláh a jezsuita-rendet. S ez mennyire felelt meg a kor kivánatának, mennyire ápolá honunkban a vésznek indult tudományokat s különösen nemzeti nyelvünket : beszélik a történet lapjai.

„A nagy férfiak minél ritkábbak: annálkitünőbbtiszteletet és helyet érdemelnek. Ekésszóllási jelességei miatt ez időszaki egyházi szónokok fejedelmének nevezzük ; — lángesze és minden tudományra kiterjedő műveltsége, korát sokban meghaladó, mély belátásu de főkép irodalmi érdemei miatt külön említjük, az idejében még igen rögös magyar Írásmód reformátorát,—Pázmánt. Ő az, ki tisztítani kezdé a magyarságot és hatályos nyelvével, szép előadásával szintúgy, mint az igazság ereje és számos munkái által ezreket hódita a kath. hitnek. Bőkezűségét, a tudományok érdekében tett áldozatait, örökre hálás emlékezetben tartandja a nemes magyar szív“— mond Szuppan2). Valóban méltó, hogy mi is külön említsük meg őt — a magyar Cicerót — s utána mint fényes nap után, egyenkint tüntessük föl a csillagokat. . . .

Művei közöl első helyen említjük ,,Kalauz“át. Nyelvbecsét tekintve, álljanak itt Ribininek illető szavai : „Azon tudományos férfiak, — úgymond ő — kik az evangelika ügynek Magyarhonban használni akartak, kétségkívül cél0 Magyar Nyelvtan, serdültebbek számára. IV. r.

2) Id. h. 22. 1. „Pázmányig, de utána is sokáig még a magyar próza gyengéje a mondatok szövésében állott. Nem tudák azokat a gondolatmenetel és annak fokozatai szerint kerek kis egészszé alakítani, s őket viszont egymással kellő architectural arányban összekötni. Ebben Pázmány volt az első mester .. . ‘k mond Toldy ur Esterházy Miklós —- a „másik Pázmán“ életében.

Növ. paps. munkál. 19