Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)

Jézus társasága, különös tekintettel honukra

285

ság és jámborság ösvényén, és a nélkül, hogy valaha eltévedtek volna, erkölcseiket tisztán megőrizték és keresztény emberhez s Mária szolgájához illő életet éltek, mindvégig az állhatatosságmalasztjátnyerték ; mások, kika bűn által elcsábítva, tévútra sodortattak, a romlottság ösvényéről a megválté irgalmas anyja által — kinek szolgálatára szentelték éltöket — teljes megtérésben részesültek ; mások végre, józan és igazságos életre adták magukat s e társulatok ajtatosságiban fáradhatlanul eljárván, ez uj életben mindvégig megmaradtak“ 1).

Ennyit szükségesnek láték előre bocsátani. „Tu sola haereses omnes interemisti“ mond az anyaszentegyház sz. Máriáhozi imájában. S ez ügy van, épen midőn a 16. századi hitújítás kígyója fölüti fejét, — épen midőn az erkölcstelenség főfokát látszék elérni — épen akkor támadnak nyilvános szövetségek a sz. szűz tiszteletét előmozdi- tandók . . . ime a baj, s rá rögtön a gyógyszer is.

Miután a jezsuita-rend hazánkban meghonosodott, lehet-e föltennünk, hogy ők e szent társulatot ide át nem ültették volna ? Magyarországba, hol az egyháznak annyira szüksége volt a szent szűz segítségére, hol különben is annyi rokonsziv található nagyasszonyunk iránt ? !

Úgy van. Már Pázmán korában (1617.) találjuk e- zeknek nyomát a nagyszombati iskolában ; —- ő ugyanis több jámbor társulatot alapított az Isten anyja tiszteletének előmozdítására, különösen pedig szeplőtelen fogantatásának védelmére . . . midőn pedig a jezsuita-rend Nagyszombatból az egész országban elterjedt, vele együtt, e társulatok is mindenü't felvirágzottak. „Nem sokára alig volt katli. országnagy. püspök es tekintélyesb polgár a honban, ki e Mária-társulatnak tagja nem lett volna“ mond Fessier. A nagyszombati tanodában 7 illynemű testvérlet léteze. A testvérlet zászlóval birt, s voltak bizonyos napjai mellye- ken imára, istentiszteletre gyűlt, bizonyos erények tűzettek, ki, miket minden tagtárs sajátjává tenni ügyekezett. ,,MenyU Cretineau Joly, Geschichte der Geselschaft Jesu, IV. köt. 245.1.