Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)
A teremtés hat korszaka
233 sokat meg fogunk érteni ; de ha szivünkben a hitetlenség ördöge dúl, akkor a legegyszerűbb, legközönségesebb dolog is megfoghatatlan lesz mindenről kételkedő gonosz szeszélyünk előtt. De menjünk át a fölvett tárgyra. A világosságot tárgyalván, jő lesz némi kis tájékozás végett valamit előre bocsátani ennek természetéről, hogy így a szent irő mellett fölállított hypothesiseket mindenki jobban fölfoghassa. Fresnel, Young és Arago vizsgálataikból az tűnik ki, hogy a világosság, a nagy mindenségben mindenütt elömlő folyadék rezgésbe hozása által varázsoltatik elő, melly folyadék rendkívül finom, és mindent eláraszt, még leg- belsejét is áthatván a testeknek, s e folyadék lebnek — aether — neveztetik. Midőn ez nyugalomban van, akkor sötétség áll be, de mihelyt mozgásba hozatik, azonnal világít és érzékünkre hat. A folyadéknak ezen rezgése különfélekép eszközölhető ; s igy majd a nap és csillagok, majd villámosság, majd égetés, majd különféle vegytani működések által is előidéztetik. Már a mi a nap világítási módját illeti, erre nézve Herscheltől egész Aragoig minden természetbúvár- és csillagásznak észrevétele azt állítja, hogy a nap magában szilárd, sötét és kétféle légkörrel környezett gömb ; e két légkör egyike, a melly mindjárt a nap gömbét veszi körül, homályos és sűrű; másika pedig, vagyis a felső azon világossági tüneményeket okozza, mellyeket hibásan magának a napnak szoktunk tulajdonítani. Következőleg nem kell a napot égő testnek gondolnunk, hanem ollyannak, mellyen szerves élő lények is lakhatnak, a mint ezt Herschel állttá is. A napban látható foltokat is igy nem más okozza, mint azon bizonyos helyekül vagy a felső légkör hiánya, vagy az alsónak tulnyomósága. Mindenek előtt már most azon kérdés merül föl, valljon a Mózes említette első világosság honnan származott, valljon a naptól-e vagy máshonnan? Sokan vannak, kik a „legyen világosság“ alatt a föld vegyelemeinek egymás-
