Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)
A teremtés hat korszaka
227 tetben ; ez ugyanis igen érdekesen éneklé meg a világ első rendezetlen anyagát mondván : „Unus erat toto naturae vultus in orbe, Quem dixere chaos, rudis indigestaque moles; Nec quidquam nisi pondus iners, congestaque eodem Non bene junctarum discordia semina rerum.“ A választott nép világánál sokszor helyesen Ítéltek a po- gányok is ; azért ha a pogány bölcsek a Genesist olvasták, nem csoda ha illy helyesen szóltak. Ha pedig még tovább akarunk menni, és vizsgáljuk, hogy a megteremtett elemegyveleg milly állapotban volt, s mint működött: akkor a természet ismert törvényei felelnek nekünk, egy csodálatos képet állitván élőnkbe. Lássuk tehát. A teremtési működésben kétfélekép látjuk munkálkodni az Istent, egyik az, midőn mindenhatósága működik , és semmiből hozza ki e nagy világot : a másik pedig, midőn bölcsesége működik és a már megteremtett anyagot rendezi és széppé alakítja. Mint fönebb mondók, már az ég és föld, vagyis az égi testek, úgymint a nap, hold, csillagok és a föld anyagának vegyelemei meg voltak teremtve; ezek a teremtőtől beléjök öntött egymásiránti rokonságnál fogva azonnal elkezdők működésöket, és mint afféle elemvegyülésnél történni szokott, ügy itt is iszonyú hőség, fény és villámságnak kelle kifejlenie, annyival nagyobb fokban, mennyivel nagyobbszerű volt a vegymű_____\______ primo coelum et terra, non quia iam hoc erat. sed quia hoc esse poterat. Nam et coelum scribitur postea factum : quemadmodum si semen arboris considerantes dicamus ibi esse radices et robur, et ramos , et fructus , et folia ; non quia jam sunt, sed quia inde futura sunt. — Libr. I. de Gen. Contr. Manich. c. 7. Nem kevésbbé figyelemre máltó az is mit alexandriai szent Cyrill mond : „Cum igitur Moses ait: In principio fecit Deus coelum et terram; iritellige summatim ac velut in compendium collatis omnibus universarum rerum creationem exponere , tum artificiose progredi ad explicandum quemadmodum ordinata fuerint et qua ratione singulae rerum creatarum, hoc ipsum quod sunt, consentanee sint adeptae“. Libr. II. contr. Julian. 15*
