Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)
A teremtés hat korszaka
226 mindenséget. Ekkor állottak elő a semmiségből az iszonyú nagyságú és megszámíthatlan sokaságú csillagok ; ekkor kezdtek ama mérhetlen kiterjedésű aetherben úszni a naprendszerek; ekkor keletkezett a tejutnak milliárd sokaságú csillagserege ; ekkor ama roppant nagyságú állá csillagok, mellyeknek távolságát emberi tudomány már nem képes meghatározni, és csak annyit tud róla, hogy négy billió mértföldnél *) közelebb egyik sem lehet; ekkor keletkeztek a még ezeknél is tíz-, ötven-, sőt százszor is távolabb eső és legnagyobb távcsőkön is csak homályos foltoknak látszó, de Isten végetlen nagyságát és kimeríthetlen mindenhatóságát legfényesebben hirdető ködcsillagok. — Mindezt Mózes azon egyszerű szavakban fejezi ki : „Kezdetben teremtő Isten az eget és a földet.“ Hogy pedig ő csak illy röviden akará leírni az egész világ teremtését, azon senki se ütközzék meg ; elég volt ez tőle arra, hogy népében a sabeismusnak elejét vegye mondván : „Isten teremte a mennyet és a földet.“ A földről már többet szól, mert ezt illik az embernek ismernie, mellyet ismervén, az ész szárnyain fölszállhat a magas csillagokba is, és hasonlítások által némileg azokat is megismerheti. Azért Isten segítségével kérdezzük meg a tudományt. Először is az a kérdés merül föl, valljon mit ért az égés föld alatta szent iró?— Kétségkívül nem mást, mint az összes égi testek vegyelemeit, mellyek ugyan kezdetben még nem voltak olly szép csillagok mint jelenleg , de idővel illy szépekké fejlettek ki. Igen jelesen szól erről szent Ágoston: „Azon alaktalan anyag, — úgymond — mellyet Isten semmiből hozott ki, nem azért neveztetett először is ég- és földnek, mintha már az lett volna , hanem azért, mert idővel az lehetett“ * 2), Nemkülönben jeles, mit Ovidnál olvasunk e tekinO E távolság olly nagy, hogy az ágyúból kilőtt golyó, minden másodperc alatt 600 lábat haladva, csak tízmillió esztendő alatt érhetne el a legközelebbi álló csillagba. 2) Informis illa materia, quam de nihilo fecit Deus, appellata est
