Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)
Sz. Cyprián értekezése az Ur imájáról
183 legyen meg az Isten akarata. Minthogy tusakodás van a test és lélek között, s ezek nem egyezvén meg egymással, folytonosan egymás ellen harcolnak, ngy, hogy nem azt teszszük, mit mi akarunk ; s inig a lélek a mennyei s istenieket keresi, addig a test a földieket s világiakat óhajtja. S azért kérjük, hogy c kettő között Isten segélye által egyesség legyen, miszerint mind a lélek, mind a testben teljesülvén Isten akarata, az általa újjászületett lélek fön- tartassék. Ezt Pál apostol nyíltan s világosan kijelenti mondván: ,,A testiség azt kívánja, a mi a léleknek visz- szatetszik, a lélek pedig azt, a mi a testiségnek nem kedves. Ezek egymással ellenkeznek, s azért nem cselekszitek mindazokat, a miket akartok. Nyilván valók pedig a testnek cselekedetei, mellyek ezek: házasságtörés, parázna- ság, szemtelenség, bujálkodás, bálványozás, bübájolás, gyilkosságok , ellenségeskedések, versengések, gyűlölködő vetélkedések, haragok, veszekedések, visszavonások , ha- sonlások, irigykedések, részegségek, tivornyázások és ezekhez hasonlók, mellyekről mondom nektek, a mint ez előtt is mondottam : hogy a kik illyeneket cselekesznek, Isten országát nem fogják birni. A léleknek gyümölcse pedig a szeretet, az öröm, a békeség, a nagylelkűség, a hit, a szelídség, a mértékletesség, a tisztaság11 ’). S ennélfogva mindennapi sőt folytonos imákkal kérjük, hogy az Isten akarata ránk nézve mind a mennyben mind a földön teljesedjék : mivel ez az Isten akarata, hogy a földiek a menynyeieknek engedjenek, a szellemiek és isteniek diadalmaskodjanak. Úgy is lehet érteni szeretett testvéreim ! hogy, miután intve parancsolja az Ur, mikép elleneinket is szeressük, és üldözőinkért is imádkozzunk : azokért is esedezzünk kik még földiek s mindeddig nem kezdettek mennyeiekké lenni, hogy rájok nézve is teljesüljön az Isten akarata, mellyet Krisztus az ember fentartása és megváltása által teljesített. Mert, minthogy tanítványait már nem földnek, 0 Gálát, 5, 17 — 22.
