Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)
A szentgyónás és oltáriszentség
160 Ezt soha seni foghatja föl az, ki az oltáriszentség- töl megfosztja magát, sőt azok sem fejezhetik ki, kik élvezik ezt. Nem csodálom tehát Voltairet, ki amúgy jó lel- küleg képzelni akarván magának e szentség eredményét, s azt hívén, hogy e>J által irántai tiszteletét rója le, ekkép rajzoló azt : „íme itt az emberek, kik magasztos szertartások, gyertyák fényözöne, S báj old zene kíséretében lépnek az aranytól ragyogó oltár lábához, magukhoz veendők Istenüket. A képzelet eláll, a lélek elragadtatik és elér- zékenyül, a lehellet lassul, a földiekkeli viszony megszakad, — Istennel egyesültünk, ő van testünkben és vérünkben. Ki merne már ezután csak gondolattal is vétkezni? Kétségkívül lehetetlen volt hatalmasb titkot képzelni is, melly inkább megtartna az erényben.“ ]) Ám legyen megbocsátva a költőnek, de a bölcsész (ki csudálkozhatik azon?) teljesen lealacsonyította magát: a szertartás, a gyertyák, a zene, az oltár szépsége ekkor épen nincsenek hatással lelkünkre. Sőt ellenkezőleg : ezek csak akadályozzák őt. Mindaz, mit érez, belülről jő. S a mit mindenek előtt keres, az a magány, a csend és magá- ba-vonultság. Mind az, a mi e földre és emberekre emlékezteti őt és eszébe hozza, hogy ő még e világon van, nehezére esik és kínozza őt. Egészen Istenében lévén, Magdolnával akarna fölkelni s a pusztába vonulni, örökké ott maradandó s ott egyesülendő Istenével. Kétségkívül zene az, melly őt elbájolja, fény, melly szivét elfoglalja, szépség, melly őt leköti ; de belső zene, természet-fölötti fény s szellemi szépség az , mellyeket épen nem az érzékek és képzelet szereznek, s annál inkább élvezi az azokból eredő örömet, mivel abba azok nem vegyülnek. Az áldozás akkor legédesebb, legfoganatosb és legelevenebb , midőn minden más külfényt mellőzve, egyedül a jól elkészült szív diszfé- nye közt vitetik véghez. Az oltár egyszerűsége akkor igen jól megegyezik az áldozat megsemmisülésével, s egyedül ez az, melly olly elragadtatásba hozza az áldozónak lelkét. O Questions sur l'Encyclopédie I, VI. genf. kiad.
