Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)
A spanyo inquisitio, és Llorente csekély hitele
6 zatai egészen csak a régi, az inquisitiot megelőző állásponton nyugosznak : a következendők magának a saj átlagos inquisitio-törvényszéknek eredetéhez vezetnek. A pápa ugyanis a főpapok és a császár beleegyeztével továbbá zsinatilag határozd: g) hogy minden püspök évenkint legalább egyszer vagy személyesen vagy főesperese által vizsgálja meg az eretnekekről gyanús vidékeket, és három vagy négy feddhetlen életű férfit vagy még többet is esküvel kötelezzen a különféle eretnekek- és mindazoknak megnevezésére , kik alattomos összejöveteleket tártnak és magukat a többi hívektől elkülönzik, hogy igy őket a püspök vagy főesperes előhíhassa s kérdőre vonhassa.'1 Es ime most fordulnak elő legelőször a történelemben ama hivatalosan intézett rendes utazások, mellyeket a püspökök az e végre rendelt inquisitioi ülnökök segedelmével tettek az eretnekek nyomozása végett — azaz : itt veszi kezdetét a tulajdonképeni inquisitio. Az említett zsinat további határozatai következők : h) „mindennemű világi felsőség hivatal- s rang-vesztés terhe alatt esküvel Ígérje meg az eretnekek ellen hozott határozatok s büntetések végrehajtását; i) az eretnekek pártfogói pedig ezennel becsületvesztetteknek nyilváníttatnak Ugyanazon állásponton találjuk az inquisitiot az eret- nekekkeli bánásmódot illetőleg az 1215-ben III. Ince pápa alatt tartatott negyedik lateráni, tizenkettedik közönséges zsinat korában is, mellyben az 1179-ben ugyanott tartatott zsinat határozatai ismételtetnek, s egyszersmind az eretnekek nyomozása végett teendő püspöki körutak, valamint az inquisitio-ülnökök közremunkálása is, hathatósan sürgettetik 2). Az inquisitio ezen elemeinek további kifejlésére az albigaiak harca adott alkalmat. Noha a tizenkettedik század vége felé egész nyuga- * 2 !) Harduin, id. h. 1878—1880. 1. 2) H ardui n , VII. köt. 19—22.1. v. ö. VanEspen-t, Commentarius in canones etc. juris veteris etc. Colon. 1751. 565. és k. 1.
