Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)
A szentgyónás és oltáriszentség
135 ■egyéb, mint maga a megbántó ? . A józan ész maga meg- semraiti ezen ellenvetést. Azután, van egy valami, mire közönségesen nem igen ügyelnek, az t. i. hogy a gyónás mint bünvallomás már akkor is életben volt, midőn Krisztus e szavakat kiejtette ; az valóban körülötte volt, az ő szeme láttára létezett. Csakugyan, a sz. evangeliomban olvasom keresztelő sz. János felől: „Akkorkimenőnek hozzá Jeruzsálemnek és egész Judaeának és a Jordán melléki egész tartománynak lakosi, és megkereszteltetének tőle a Jordán vizében , megvallván bűneiket“ „confitentes peccata sua“ 1). Jézusnak tehát nem is kelle nyilatkozni a gyónás kötelessége felől, mert azonkívül hogy ez azon szavakból is folyt, mellyekkel ő az apostoloknak hatalmat adott a megkötöz- hetés- vagy megoldhatásra, már akkor létezett ; ő tehát csak megerősítő és tökélyesité azt, hozzá adván a bünbo- csánat eredményét. E részről ugyanaz történt a gyónással, a mi a keresztséggel. A keresztség — mint imént láttuk — létezett már akkor, de nem az igazi keresztség; Jézusnak e szokást szentségi méltóságra kelle emelnie: szintúgy kellett történni a gyónással is. Keresztelő sz. János, midőn hozzájárulónak az emberek, hogy bűneiket megvallván a keresztséget fölvegyék, szinte Krisztus Jézust vallja annak, kiben magában kell e szokásoknak tárgyát föllelni. János az egész világ előtt mondja : „Én vizzel keresztellek ugyan titeket, de jő nálam hatalmasabb, kinek saruja kötőjét föloldani méltó nem vagyok : ez megkeresztel titeket Szentlélekkel és tűzzel“ 2). S midőn ezután Krisztus Jézus az igazi keresztség alapításával egyszersmind a bűnök valódi bocsánatát összeköti, ki kétkedhetik, hogy a gyónással is ekkép cselekedett, melly gyakorlatban volt eddig, de csak mint képe a tökélyesebbnek? Másik nem kevesebb fontosságú észrevételünk az : hogy Krisztus maga, valahányszor csak bűnbocsátó hatal- *) *) Sz. Máté , 3 , 5—6. — Sz. Márk ,1,5. 2) Sz. Lukács, 3, 16.
