Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)
A szentgyónás és oltáriszentség
134 millyennel ő maga bírt, mondván : „Vegyétek a Szentlel- ket, a kiknek megbocsátjátok bűneiket, megbocsátatnak nekik, és a kiknek megtartjátok, megtartatnak“ ; és ismét „Bizony mondom nektek : valamiket megkötöztök a földön, megkötözve lesznek mennyben is ; és valamiket föloldoztok e földön, föloldozva lesznek mennyben is“ 2). S e világos szavakon alapszik a kath. gyónás. Krisztus Jézus küldöttséggel ruházván fel egyházát, miszerint képviselhesse őt minden nemzeteknél, és pedig egész a világ végezetéig; mi több, bizonyossá tevén őt, miként ő maga vele marad mindvégig, áthatólag (virtualiter) következik, miszerint az apostolok utódai—kikben az egyház megörökölt — ugyanazon főhatalommal bírnak a bűnök megbocsátására, mellyel bírtak maguk az apostolok, s következéskép hogy kötelességünkben áll ezen bocsánatért hozzájok folyamodni s általok megszerezni magunknak azon bizonyosságot, miszerint e bünbocsánatot megnyertük , s ezt a gyónás által. Azt meré egynémelly állítani, miszerint e szavakból, mellyekkel Jézus az ő egyházának hatalmat adott a bűnök megbocsátására, épen nem következik az is, hogy a bűnösnek gyónnia kell. De hogyan? .... a hatalom, megbocsátani vagy megtartani, megkötözni vagy föloldozni, nem foglalja-e világosan magában azt is, miszerint e hatalommal fölruházott egyénnek ismernie kell az ügyet, s következéskép szorosan viszonylagos kötelessége a bűnösnek lelkiismeretét föltárnia, melly fölött t. i. amannak Ítéletet kell hozni ?... A megbocsátás vagy mçgtartâs, a megkötés vagy megoldás elkerülhetetlenül indokokat tesz föl, inellyek erre vagy arra határozzák az itélőt. Hogy pedig a hozott Ítélet indokból származhassék, szükséges : hogy az ügy, melly fölött az áldozár kimondja Ítéletét, elmondassék előtte ; és kifedezheti föl neki a bántalom egyes körülményeit, ki *) *) Sz. János, evang. 20, 22—23. 2) Sz. Máté, 18, 18.
