Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)
A szentgyónás és oltáriszentség
129 nék; minden vétek mintegy kört képez körülöttünk, melly- nek sugarai hol rövidebb-, hol hosszabbra terjednek. A gyónásnak pedig azon csodálatos jó oldala vagyon, hogy az erkölcsi erőt leginkább kiterjeszti, ez okozza t. i. a lelkiismeret furdalását, az engesztelődés szükségességét és a bocsánat óhajtását, hogy igy mindazon roszat kiegyenlítsük , mellyet vétkünk által a társalomban okozánk. Ez mintegy titkos rugó által megnyitja az uzsorás kezét és visszaadatja vele igaz tulajdonosának a jószágot, ez kiegyenlíti a botrány által okozott sérveket, a bántalmakat eltörli, a rágalmakat visszahuzatja, ez bizonyos kétencz- kedő gyöngédedséggel kényszeríti a lelket a lelkiismeret és becsület ellen véghezvitt számtalan bűnöktől megmenekülni , és végre nem engedi az embert az ég javaihoz közeledni, mig csak tehetsége szerint eleget nem tett mindazon roszakért, mellyeket tán e földön elkövetett. „Hány visszatérítést és kárpótlást szerez a gyónás a katolikusoknál!“ kiált föl Rousseau J. J. „A gyónást a titkos bűnök leghatalmasb féke gyanánt tekinthetjük, mond Voltaire. Ez legjobb eszköz a megsértett sziveket bocsánatra kötelezni, s visszaadatni a kisebb tolvajokkal ha mit tán felebarátjoktól eltulajdonítottak volna“ * 2 3 *). „A kormányalakok közt legjobb lenne az istenkormány, mellyben a gyónás itélőszéke állítatnék föl“ 5). Valóban csak lcgátalánosabb eredményeiben tekintve is a gyónást, az remeke a társodalom megtisztulásának. — A politikai s polgári intézetek csak a társodalom fölső rétegét érintik, és csak a tények külső eredményét szabályozzák s még ezt sem mindig ! Ezen szabályozásból eredő látszólagos öszhangzás polgárosodásnak neveztetik. Azonban ezen polgárosodás alatt, ezen társaknak belsejében hány él, ki azonkívül hogy zabolátlan vágyakat érlel szivében , vad ösztönnek, a roszul palástolt ösztönnek hódol, s hányán vannak, kik a pokollal élnek szövetségben olly titkos go1) Emile, IV. k. S8. 1. 1793. kiad. 2) Dictionn. philos., art. Catéchisme du curé. 3) Hist, philos. III. köt. Not. paps, munkál. 9
