Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)
A szentgyónás és oltáriszentség
Ill Nincs ott semmi elsőség, semmi kedvezés. Minden, bármelly emberi lénynek joga van körébe lépni egyenlő figyelme, egyenlő szánalma megnyerhetéseért ; s a világ előkelőbbje gyakran sokáig kénytelen várakozni, míg a szegény szolgának tán általa okozott gyötrelmei megenyhítctnek ugyanazon száj által, melly amannak számára nem olly édes leckéket tartogat. De a gyóntatő keveseli nyitottan tartani ajtaját a jövő előtt, ő menend is, ha kell, sietend a beteg, a haldokló á- gyához, bárminő laka és állapota, leereszkedendik a szalmára, mellyen az kiteríttetett, beszivandja ragályos lehét, sőt a rokon vagy barát lépteit megingató undor s veszélyek sem tartóztatandják őt vissza, fölhágand az apagyilkos vérpadjára, és mint egyedüli s utósó vigasztalója az emberektől legigazságosban elhagyó t nyomomnak, visszaadandja bűnös lelkének hű képeikben Isten és erény szeretetét. És még is elegen találkoztak, kik a gyónásból gúnyt űztek ! én sajnálom őket ! II. De a gyónás nem csak a bizalom, hanem az utbaigazitás intézménye is; és e második tekintetben nem kisebb szükségét pctolá az az emberi természetnek. Halljuk, mit szól e tárgyról egy pogány: „Lucilius, ugyan milly gonosz befolyás távolit el bennünket attól, mire törekszünk, s lök ahhoz, mit kerülünk 1) ? Mikor és mikép szabadulunk meg ettől? magának senkinek sem fog az sikerülni, másnak kell kezét nyújtani és kihúzni bennünket az örvényből. Epikur több egyént említ, kik útmutató nélkül tettek szert bölcseségre, másoknak meg, szerinte, szükségek van e segélyre. Mi kettőnket illet, mi az első osztályba nem tartozunk,sőt hizelgő volna ránk nézve, ha va) Ez mindig a rendetlen kívánság jelenete, a video meliora, deteriora sequor. A jelenkor istentelenéi későn tagadják e rendzavart, mellyet csak a kereszténység fejtett meg és állíta helyre. Az e kérdés körül részrehajlatlan pogányok elég világosan állapíták azt meg, de sokkal sikertelenebbül keresték nyitját, semhogy ez isteni siker dicsőségét a kereszténységtől korunkban elvitázni lehetne.