Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 16. évfolyam (Pest, Emich és Eisenfels Könyvny., 1852)
A világ csalódásai
259 hogy a bálványozott észnek oltárt emelének, melly fölött Írott törvényei helyeztettek, és az ész istennője venussá változtatók ; de a megbántott mennyei vál- tozhatlan igazság megboszulá magát. A magára hagyatott s isteni fénytől nem kalauzolt ész terményei ma is ugyanazok, mellyek hajdan, s csak annyiban különböznek, mint plagium az eredetitől. — Méltó neve századunknak a megvesztegetettség; vagy nem napjainkban éljük-e a kort, mellyröl meg- jövendölé a nemzetek apostola, hogy leszen idő, mellyben az igaz tanitmányt el nem fogadják, hanem kívánságaik szerint mestereket gyüjtendnek, viszke- teg füleik lévén, s az igazságtól elfordítván azokat, mesékre térendenek Az idő eljött, a jövendölés beteljesedett. A gonoszság letette álarcát, fölemelt fejjel erőszakoskodik a jámborabb szellemek benső nyugalmának lerombolásán, vagy mérget okádó mézes szavaival az együgyüség és ártatlanság édenkert- jében ólálkodva elpusztítja a szivboldogság virányait — sa gyarlóság az emberbeni önmeghasonlásra amúgy is kész lévén — az erény gyakorlata hajótörést szenved. Ne higyetek csábszavainak, jól eszetökben tartván szent Ágoston mondatát : „Az ördög két alakú : oroszlány a dühben, kígyó a csalfaságban1 2).“ Midőn a csábitó az első emberpárt a törvény megszegésére édesgeté, igy szólott hozzájok : Lesztek, mint az istenek. Napjainkban a hitetlenek csábszava imez: Lesztek, mint a barmok, életetek vége hasonló 1) Timoth. 2. lev. 4 r. 34 v. 2) Diabolus biformis est : Jeo in impetu, draco in insidiis. S. Augustinus in Ps. 69. 17*
