Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 16. évfolyam (Pest, Emich és Eisenfels Könyvny., 1852)

Levél egy protestans ministerhez, mellyben Luther mint számos régi eretnekség fölélesztője mutattatik be

215

apostoli s evangeliomi tanítás soha az anyaszentegy- házban el nem nyomattatliatott, se meg nem szűnhetett; vagy a mi mintegy szükségkép kellett, hogy Krisztusnak gyakran ismételt ígérete erejénél fogva az apostoli s a tiszta evangeliomi tanítás szakadatlanul fönmaradjon az egyházban, következőleg a Luthert megelőző keresztények is legyenek annak birtokában; de Luther tana nem taníttatott mindenkor az egyházban, az öt megelőző keresztények előtt az, mint látni fogjuk, egészen ismeretlen volt : Luther tanítása tehát nem az apostoloké, nem a tiszta evange- liom tanítása. Ez igen egyszerű és rövid okoskodás, melly a hittárgyban bebizonyításul is szolgálhat. Minden összehalmozott idézetek s erötetett értelmezések, mellyekkel önök hitcikkelyeiket igazolni törekednek, soha meg nem dönthetnek illy Jézus igéretszavaiból merülő s kétségbevonhatlan védokokat.

Két tárgyat szükséges megkülönböztetnünk: a textust t. i. s annak magyarázatát. Luthernek nagy mennyiségben idézett textusaira vonatkozólag meg- valljuk, hogy ezeknek nagyobb része valóban hiv az apostolok és az evangelioin szavaihoz ; de a mi Luthernek magyarázatát illeti, örökké kimondjuk, hogy ez az ö tulajdona, sajátja, mellyben az apostoloknak és az evangeliomnak semmi részök nem volt; mert ha Luther értelmezése azonos volna az apostolok- és evangélistákéval, ennek mindig fönállani s uralkodni kelle ; azonban annyi évszázad folytán ismeretlen lévén, nem lehet egyéb egy uj részletes, az igaztól eltérő, makacs önzéssel telt és szélsőségig vakmerő egyén magyarázatánál, szóval, valainelly eretnekség fejének értelmezésénél.