Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 16. évfolyam (Pest, Emich és Eisenfels Könyvny., 1852)
Levél egy protestans ministerhez, mellyben Luther mint számos régi eretnekség fölélesztője mutattatik be
212 létében uj értelmet teremtett, és azt a régi és közösen elfogadottnál többre akarja becsültetni. íme, ez a bennünket elkülönítő választófal. Tekintsük a tárgyat példákban. .Fő pontja Luther tanításának önvallomása szerint a megigazulás, mellyröl azt tartja, hogy a jó cselekedetek semmi befolyással nincsenek a bűnös megiga- zulására ; állításának bebizonyítására szent Pálnak a rómaiakhoz irt leveléből e szavakat idézi : „Annak- okáért azt állítjuk: hogy az ember hit általigazul meg a törvényben parancsolt cselekedetek nélkül.“ 3. 28. Világos ön előtt is, hogy e mondat kétfélekép értelmezhető, vagy egyedül a természeti és zsidó törvény cselekedeteit, vagy a keresztény törvény cselekedeteit is kizárva. A katholika egyház folytonosan tanitá, hogy a természeti és zsidó törvény megtartása nincs befolyással a bűnös megigazulására, hanem a keresztény törvény számos cselekedetei mellözhetlenül szükséges föltételek arra : Luther ellenben egyaránt kizárja mind a keresztény, mind minden egyéb törvény parancsainak megtartását, a megigazulás egész müvét egyedül a hitnek tartván föl, mint egyetlen módszernek , mellyel Krisztus érdemeit a bűnös megragadja : e hallatlan és uj értelmezés tanúja különcködése- és újításának, melly, mint Luther is nyíltan meg- vallja, a szent atyák előtt ismeretlen volt; mert sajnálkozik *) — úgymond — hogy e tárgyra nézve irataik igen homályosak, telvék sötétséggel, s a rómaiak és a galataiakhoz szóló levelekröli magyarázataikban nem található e tiszta és igaz tanítás, mi*) In Colloq. Germ., edit. Franeof., p. 375.
